Biztos, hogy jó minden nőnek a fogamzásgátló tabletta?

Olvasási idő
11perc
Eddig olvastam

Biztos, hogy jó minden nőnek a fogamzásgátló tabletta?

július 05, 2011 - 19:27

Fogamzásgátlók

/Nagyon örültem, amikor olvasónk jelentkezett a témával - ugyanis az ismert feminista lap, a Ms. Magazin az 50 éves évfordulóra hatalmas hűhót csapott a fogamzásgátló tabletta körül, és mint a női felszabadulás egy fontos mérföldkövét hirdette. Én 19 évesen egy hónapot töltöttem tőle az intenzíven, trombózissal, és hasonlóképpen járt csak az én környezetemből még két másik lány. Az ilyen esetek egy "APC rezisztencia" nevű vérvizsgálattal megelőzhetők lennének - haematológián elvégzett spec. vérvizsgálat - , mert ezzel ki lehetne előztetesen szűrni a trombózishajlamot, amit a tabletta kihoz az ilyen esetekben. De, ahogy a nőgyógyász fogalmazott, "nincs pénz szűrni az egész populációt". Persze, mit számít a nők egészsége? Az állítólag 10 ezerből 1 szépen kifekszi az intenzíven, fél évig fáslit használ és sántikál, aztán élete hátralevő részében vagy húzza a lábát, vagy nem - engem végül kikezeltek maradéktalanul, de tudok olyat, akit nem. ... Tablettát régóta szedő olvasóink ne ijedjenek meg, az esetleges trombózis az első hónapokban kijön. Tablettát elkezdeni akaró fiatal nőknek pedig javaslom, hogy erőszakolják ki maguknak a fenti vizsgálatot, esetleg azzal, hogy azt mondják, volt a családban trombózis. - a szerk./ 

A fordító előszava:

Épp a mai napon, amikor nekifogok a fordításnak, kezdtem bele egy újabb, talán ezúttal végleges tablettamentes időszakba, a harmadik kipróbált tablettamárka után (amely ezúttal csökkentett hormontartalmú ugyan, ettől függetlenül az első három hónapban kivétel nélkül minden egyes nap véreztem, az azóta eltelt félévben pedig gyakorlatilag nem volt menstruációm – és a korábban szedett erősebb tablettáknál, amelyek közül az egyik a cikkben is említett Yasmin, tapasztalt problémák is megmaradtak). Az Independent weboldalán 2010-ben megjelent cikk azért fogott meg már első olvasásra, mert sok említett tünetnél magamra ismertem. Ez egyrészről megnyugtatóan hatott (nem velem van a baj, a súlyos hangulatzavarok, a depresszió tényleg léteznek, hiába bizonygatja az orvos, hogy egészen más okai is lehetnek, mondván, ha PhD-zem és mellette dolgozom, nyilvánvaló, hogy stresszes vagyok – persze, a munka/tanulmányok okozta stressznek is bizonyára egyértelműen kirajzolódó havi ciklusa van), másrészről elgondolkodtatott a kérdésről, hogy akkor valóban, kinek is nyújtott, nyújt ez az ünnepelt vívmány szabadságot. Nem kívánok a tabletta ellen beszélni, mint ahogy értelmezésem szerint feltétlenül a cikkíró sem, hiszen lehetnek nők, akiknek megfelel, és akik emiatt teljesen elégedettek vele. Grigg-Spallhoz hasonlóan azonban nagyon fontosnak tartom, hogy tudjunk a veszélyekről is – különösen, hogy a tablettához tartozó betegtájékoztatók éppúgy, mint az orvosok, gyógyszerészek e veszélyeket nagyrészt elhallgatják vagy alábecsülik. Amit különösen értékelek a cikkben, hogy végképp nem beszél a fogamzásgátlás ellenében, ehelyett felhívja a talán kevésbé ismert, propagált alternatívákra a figyelmet. Ezek magyarországi elérhetőségére, népszerűségére vonatkozóan sajnos nem áll rendelkezésemre elegendő információ (az elmúlt négy évet nagyrészt külföldön töltöttem, így tájékozottabb vagyok máshol), de talán valaki nálam jobban informált ilyen szempontból kiegészíthetné az írást.

Az eredeti cikk linkje: 

Amiért soha többet nem szedem a Tablettát

Amikor Holly Grigg-Spall felfedezte, hogy az általa szedett fogamzásgátló rossz hangulatot és szorongást okoz, eltökélte, hogy nyomozásba kezd – és azt találta, hogy nem ő az egyetlen szenvedő alany.

Amióta ötven évvel ezelőtt piacra dobták, a fogamzásgátló tablettát mindig is a liberalizációval együtt emlegették. Magam egy évtizeden át szedtem a tablettát – tizenhat éves koromtól huszonhat éves koromig. Amit átéltem, nem éppen liberalizációként írnám le. Egy blogban (Sweetening The Pill – A tabletta megédesítése) leírtam, hogy ez az apró tabletta milyen hatással volt rám – hogy úgy éreztem, csapdába kerültem, elnémítottnak, elnyomottnak, tehetetlennek éreztem magam. Úgy éreztem magam, mint akit túszul ejtettek, később, mint aki függő. Tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen nő, akinek problémái voltak, illetve vannak a tablettával, mivel naponta hallok a sajátoméhoz hasonló történeteket.

Én kimaradok a tabletta születésnapjának szóló ünneplésből; még csak azt sem neki köszönhetem, hogy női egészségügyi író és aktivista lettem. Csak miután abbahagytam a gyógyszer szedését, váltam képessé előteremteni az ahhoz szükséges energiát, motivációt és tiszta gondolkodást, hogy megírhassam, miért kellett leállnom.

A születésszabályozó tabletta érkezésének kapcsán a természettudományos hátterű pénzügyi elemző, James Balog, aki a Merck gyógyszergyárnak dolgozott 1960-ban, a következőt jegyezte meg: „A kérdés az volt, vajon létezik-e nő, aki mindennap beszedne egy tablettát azért, hogy kizárja a teherbeesés lehetőségét. Úgy hitték, senki sem fogja ezt megtenni, ha egyszer nem beteg, márpedig a tablettát szedő nők nem betegek!”

A cikkek, amelyek az évforduló ünneplése kapcsán jelentek meg, a tablettát minden női bajok csodaszereként festik le, legyen az biológiai vagy társadalmi. A Huffington Post szerkesztői cikke „apró, biztonságos és hatékony” jelzőkkel illeti, miközben úgy érvel, e csodaszerrel csak egyetlen probléma akad – hogy felszabadította a nőket, ami pedig csupán azok számára probléma, akik nem szeretnék, hogy a nők felszabaduljanak.

Egy este, 2008-ban, a legjobb barátnőmmel arról beszélgettünk, hogy mindketten nagyon lehangoltnak és fásultnak éreztük magunkat. A barátnőm azt mondta, érzi, ahogyan az életöröme lassan elapad. Én „semmi-érzésként” írtam ezt le – lapos, üres, tompa semmiség. A mindkettőnk által tapasztalt csüggedség érzésébe beletartozott a libidó elvesztése is, és ez a részlet volt az, ami elgondolkoztatott bennünket, hogy vajon a tabletta okozhatta ezt a változást a hangulatunkban.

Az elmúlt évben a depresszió tetejébe még erőteljes szorongást és paranoiát is tapasztaltam, amely idővel szakadatlan rettegés-érzéssé alakult. Ebből a kényelmetlen érzésből dührohamok fakadtak, amelyek a barátommal veszekedésekhez vezettek. A legkisebb nézeteltérés is a düh és reménytelenség körforgásába taszított. Úgy éreztem, megőrülök.

A Yasmin nevű gyógyszert szedtem, amit azután kértem az orvosomtól, hogy magazinokban olvastam nagyszerű bőrtisztító és súlycsökkentő mellékhatásairól. A nővéreim is ezt szedték, amint sok barátnőm is. A Yasmint agresszíven reklámozták az USÁ-ban, és feltételezett jótékony hatásainak híre gyorsan terjedt az Egyedült Királyság-beli fiatal nők körében is. A New York Times nemrég a „nők aktuális elsőszámú gyógyszermárkájaként” aposztrofálta a Yasmint, amelyet „életminőség-javító” készítményként árusítottak. Az elmúlt évben az USA egészségügyi hatósága, az FDA mérföldkőnek számító lépésként a Bayer gyógyszervállalatot az állításait módosító visszavonó reklámkampány indítására utasította. Dr. Doug Bremner, a Before You Take That Pill (Mielőtt bevennéd a tablettát) című könyv szerzőjének állítása szerint a medications.com oldalon, amely népszerű gyógyszerek mellékhatásait figyeli, a Yasmint érte legtöbb panasz. Egyedi összetevője, a szintetikus progesztogén drospirenon, amelyet 74, a gyártó ellen folytatott peres eljárás során kapcsoltak össze olyan súlyos mellékhatásokkal, mint a vérrögök, szélsőséges hangulatváltozások.

A népszerű márka iránt mutatkozott aggodalomnak megvolt az a jótékony hatása, hogy párbeszédet váltott ki a nők között, amely felhívta a figyelmet az összes fogamzásgátló márka női testre gyakorolt komplex hatásaira. Én mindig is elkerültem a Dianette-et, egy olyan márkát, amelyet kimondottan bőrproblémákra szoktak felírni, mivel néhány évvel ezelőtt szerepelt a hírekben, hogy fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. Most, hogy leálltam a tablettával, visszatekintve látom, hogy mind a négy általam használt típusú gyógyszer negatív hatást gyakorolt az egészségemre. Mindegyik tartalmazza a szintetikus ösztrogént, az etinilösztradiolt, valamint egyet a különféle szintetikus progesztogének közül. Ezek mindegyike negatív hatásokat gyakorol az ember hangulatára, mivel megállítják az ovulációt, kiegyenlítik a természetes hormoningadozást, miközben egy nagyon alacsony változatlan hormonszintet hoznak létre, B-vitamin-hiányhoz vezetnek, valamint befolyásolják az agyalapi mirigy működését. Rájöttem, hogy a hangulatváltozások bekövetkezhetnek a tabletta szedésének megkezdése után hat hónappal, két évvel, de akár egy évtizeddel is, hiszen minden nő reakciója eltérő.

A tabletta nagyon durva és széleskörű hatással van a testre. Ahogyan Barbara Seaman írja a The Doctor’s Case Against The Pill (Az orvos érvei a tabletta ellen) című írásában, egyenértékű azzal, mintha „atombombával igyekeznénk egy egyszerű megfázást gyógyítani”. A reproduktív rendszerünk egyszerűen leáll. Amikor arról beszélünk, hogy a tabletta megakadályozza a terhességet, azt is meg kellene említenünk, hogy ezt a test egészére kiható mechanizmus segítségével teszi. A havi hormonciklus nélkülözhetetlen a test számos központi jelentőségű funkciójához, beleértve a metabolikus, immun- és endokrin rendszert.

A tabletta tízévnyi használata után a tápanyaghiány, az alacsony hormonszint és az immunhiány jeleit mutattam – vérző ínnyel, húgyúti fertőzésekkel, hajhullással, rossz vérkeringéssel, hipoglikémiával és vissza-visszatérő influenzaszerű kimerültséggel, az érzelmi állapotom változása mellett. Ahogy Alexandra Pope és Jane Bennett írják a The Pill: Are You Sure It’s For You? (A tabletta: tényleg neked találták ki?) című könyvükben: „A tabletta legalább százötven testfunkciót változtat meg, és hatással van a szerveidre.” Pope a kialakuló problémákat „életminőséget fenyegetőként” értékeli.

Eddig csupán néhány tanulmány született, amely a hangulatra gyakorolt hatásokat vizsgálja, ám ezek azt sugallják, hogy potenciálisan a tablettát szedők legalább fele negatív hatást érzékel. A University of North Carolina 1998-as tanulmánya, a Kinsey Institute 2001-es tanulmánya, a Monash University 2005-ös tanulmánya, valamint a Lakehead University 2008-as tanulmánya mind úgy találták, hogy a tablettával való elégedetlenség széles körben elterjedt.

Bizonyos kutatások felfedték a folyamatos ovuláció egészségre gyakorolt jótékony hatásait, egyúttal rámutattak a ciklus elnyomásának veszélyeire. Ettől függetlenül a fogamzásgátló tablettát továbbra is odafigyelés nélkül írják fel és szedik. /Megj.: nőgyógyászaton megfigyeltem, hogy a tablettát akár mindenféle orvosi ellenőrzés nélkül, rutinszerűen írják fel a nőknek. - a szerk./ Ez a gyógyszer a 16 milliárd dolláros női egészségügyi piac közel feléért felelős, és az USA orvostudományi képzésének születésszabályozásra vonatkozó részének 96%-a foglalkozik ezzel. Az elmúlt évben az NHS, a brit nemzeti egészségügyi rendszer bevezetett egy próbajellegű programot, amely során néhány London-környéki megyében recept nélkül elérhetővé tette a tablettát. A tabletta használatát tehát erőteljesen szorgalmazzák.

Olyankor, amikor minden eddiginél többet foglalkozunk azzal, hogy mit eszünk, mit viselünk, és mit használunk vécétisztításra, ünnepeljük, hogy egyébként egészséges nők milliói egy erős gyógyszert szednek éveken át, mindennap. James Balognak igaza van: ezek a nők nem betegek, csupán termékenyek, és csupán havonta néhány napig. A tabletta olyan magas piedesztálon áll, hogy az alternatívák eltörpülnek mellette. A tablettamánia elsodorta a reproduktív jogok alapjait: a választást, a szabadságot és a művelődést.

A tablettát felírják pattanásos nők vagy premenstruációs szindrómában szenvedők számára éppúgy, mint szabálytalan ciklusokkal vagy erős menstruációval rendelkezők számára. A tabletta a nőiség „betegségének” gyógyítására szolgáló gyógyszerré vált. Ahelyett, hogy maga változott volna, a társadalom elhatározta, hogy a nőket változtatja meg. A tabletta ötvenedik évfordulója alkalmából végre abbahagyhatnánk a hatvanas évek kitalált forradalmának ünneplését, és a ma kitörni készülő forradalomra fordíthanánk a figyelmünket. Fiatal nők tömegével mondanak nemet a tablettára. Rájöttek, hogy káros lehet, mint ahogyan a cukormáz is, amely segítségével lenyomják a torkunkon.

A fogamzásgátló tablettával szembeni alternatívák

Hüvelyi diafragma/pesszárium

Ez a módszer már jóval a tabletta megjelenése előtt szexuális szabadságot nyújtott a nőknek, és mostanában újból egyre nagyobb iránta a kereslet. A jelenleg hozzáférhető típushoz szükséges, hogy az orvos állapítsa meg a méretet, de létezik két vállalat – a Silcs és a ReProtect –, amely jelenleg mindenkinek megfelelő egységes méretű diafragma kifejlesztésén dolgozik.

Női óvszer

Chicagóban nemrég piacra dobták a női óvszer egy új változatát. Javítottak az óvszer anyagán, és az ára is csökkent.

Férfi óvszer spermiciddel

Bármilyen, a sperma bejutását megakadályozó módszer hatékonyságát javítja a spermicid egyidejű használata. Sokféle férfi óvszer fellelhető a piacon, beleértve a hipoallergéneket is.

Hormonmentes spirál

A spirál rossz hírnévre tett szert az 1970-es, Dalkon Shield nevű változat körüli problémák következtében. Az újabb modell, a ParaGuard azonban igen népszerű Európában a nagymértékű hatékonyságának és kényelmének köszönhetően.

A termékeny napok megállapításán alapuló módszer

Nem összetévesztendő a naptármódszerrel, a termékeny napok módszerébe beletartozik, hogy a nő nyomonköveti ciklusát a testhőmérséklet, a méhnyakváladék és a méhnyak pozíciójának mérése a termékenység meghatározása céljából. Ezt a módszert gyakran haszálják a sperma bejutását megakadályozó módszerekkel együttesen.

/Utóbbiról lásd: Szil Péterné - Szil Péter: Természetes fogamzásszabályozás c. könyvét. Haematológus szakorvostól szerzett friss információim szerint az újabb hormonkészítmények NAGYOBB kockázatot jelentenek a trombózis szempontjából - furcsa, de így van. Valódi alternatívaként, annak, aki egyáltalán és biztosan nem akar gyereket, az óvszer és a HELYESEN HASZNÁLT hüvelykúp jön szóba; a többiről azt kell, hogy mondjam, azoknak való, akiknek nem baj, ha mégis becsúszik a gyerek.

Spirált Magyarországon csak már szült nőknek tesznek fel tudomásom szerint. A pesszárium nem divat, és információim szerint nem is túl biztonságos. A női kondomnak értelmét/előnyét nem látom a férfiak által használatoshoz képest - nálunk egyébként nem is kapható. A naptármódszerrel az a baj, hogy a belőtt ciklust egy stresszhelyzet felboríthatja - szerkesztőségünk egy tagja, nemsokára kétgyermekes anyuka a megmondhatója. :) - a szerk./

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Megfogyva bár, de törve nem” Az abortusz-kérdés Magyarországon

június 13, 2012 - 10:37

Az utóbbi évben, de még inkább az utóbbi hónapokban az abortusz kérdése jelentős változásokon ment keresztül, kevés nyilvánosságot kapva. A 2012.  január elsejétől érvényes új Alaptörvény kimondja, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti”, mely az abortusz jövőbeli szigorításának adhat alapot. Habár a kormány megígérte, hogy nem lesz szigorítás, a múlt hónapban (EU-s kötelezettség miatt) regisztrált abortusztabletta körüli viták már kézzel fogható jelei a változásnak. Nagy Kálmán KDNP-s képviselő az Országházban 2012.

A hosszútávú szoptatás jó fegyver a nők ellen

augusztus 12, 2012 - 09:34
Fotó: WerbeFabrik / Pixabay

Nem mai hír, biztos sokan hallottak róla, de akik nem, pár szóban: Bálint Antónia, valamikori szépségkirálynő a Borsnak nyilatkozota, hogy még mindig szoptatja az ötéves kislányát, elmondása szerint gyermeke még elalvás előtt igényli ezt. Az interjú sokakat felháborított, mindenki nyilatkozott, akiknek nem kellett volna, a gyerek apja, sikkasztással vádolt egykori rendőrtiszt, Földesi-Szabó László pedig egészen a Gyámügyig szaladt segítségért. Vele kapcsolatban még kiderült, hogy a volt élettársa szerint nem nagyon látogatja a közös gyereküket, ill. a  gyerektartás összegét is csökkentené havi 30 000 Ft-ról 15 000-re.

„Megfogyva bár, de törve nem” Az abortusz-kérdés Magyarországon

június 13, 2012 - 10:37
Fotó: Zorro4 / Pixabay

A Kuszing Gábor () által moderált beszélgetés meghívott előadói Kapronczay Stefánia (a betegjogi programvezetője) és Kispéter Erika (gender-szakértő) voltak; a kisszámú, ám lelkes érdeklőt egészségügyi dolgozók, jogászok, újságírók, tanárok és egyetemi hallgatók tették ki, érdekes módon mind nők.