Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
A 19. század egyik legolvasottabb magyar írónője.

Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. 

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.

Első házassága válással végződött, második férje beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc, Pest vármegye főispánja, akivel sokat utazott. Szalonja a pesti irodalmi élet központja volt. Népszerűségéhez feltűnő szépsége is hozzájárult.

1878-ban ő volt ( után) a második nő, akit a Petőfi-társaság beválasztott tagjai közé. 

Néhány munkája:

  • Beszélyek;  
  • A fátyol titkai;
  • A vér hatalma;
  • Saját kezébe;
  • A gyöngysor;
  • Tűzben;
  • A házasság titka;
  • Két szív harca;
  • A hegység tündére;
  • Becsületszó;
  • Zöld gyepen;
  • Végzetes tévedés;
  • Leányok tükre (Nagy magyar nők élete) .

Nem összekeverendő a szintén író val! 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.