A nemi erőszak nem vicces - a Nőkért Egyesület és a csatlakozó szervezetek sajtónyilatkozata

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A nemi erőszak nem vicces - a Nőkért Egyesület és a csatlakozó szervezetek sajtónyilatkozata

szeptember 03, 2014 - 18:47

Alulírott szervezetek felháborodva értesültünk az ELTE TÓK fonyódligeti gólyatáborában történt nemi erőszakról, és ennek kapcsán arról, hogy az esetet bagatellizálták, és kedélyes-humoros, nagy nevetésekkel tarkított beszélgetést fűztek fel rá.

Megítélésünk szerint a nemi erőszak (az erőszak egyéb formáihoz hasonlóan) eleve nem helyénvaló téma egy humoros profilú műsorban; ez már önmagában bagatellizálja a történteket, melyeknek az elhangzott viccelődő tálalása végképp teljes mértékben elfogadhatatlan. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) legutóbbi reprezentatív felmérése szerint EU-s átlagban a nők 33 százaléka tapasztalt már élete során fizikai vagy szexuális erőszakot, a magyarországi eredmények szerint pedig a 15 év feletti korosztályban a nők 9 százaléka válik szexuális bántalmazás áldozatává. Így minden valószínűség szerint a hallgatók közt is akadtak áldozatok, ugyanakkor arra vonatkozó információ nem hangzott el, hogy ilyen esetben hova lehet fordulni, mely szervezetek segíthetnek. ( segélyvonal a szexuális erőszak áldozatai számára: 06-40-630-006, ügyeleti idő: hétfő 10-14, szerda 14-18, péntek 10-14 óra.) 

A bűncselekménynek semmi köze ahhoz, hogy általában mi történik egy gólyatáborban; ahogy a beleegyezéses alkalmi szexuális kapcsolatoknak a nemi erőszakhoz szintén semmi közük, és nem is legitimálják azt. A szexuális erőszakért felelősöket továbbá nem a gyermeküket a táborba elengedő szülők és nem is az oda elmerészkedő lányok közt kell keresni. (Többször visszatértek a műsorvezetők a szülői szerep nehézségeire, de arról nem ejtettek szót, hogy a fiúgyermekek olyan irányú nevelésére is figyelmet kellene fordítani, hogy elfogadhatatlan legyen számukra az erőszak, és ne váljanak elkövetővé.) A szexuális erőszak nem az áldozat, hanem az elkövető felelőssége, akit sem a helyszín, sem az áldozat korábbi szexuális kapcsolatainak a száma, alkoholos befolyásoltsága, öltözködése, vagy hogy előzőleg szóba elegyedett-e az elkövetővel, sem bármi egyéb körülmény nem ment fel.

A műsorvezetők hosszan elidőztek a bizonyíthatóság kérdésénél, többször felmerült az áldozat igazmondásának megkérdőjelezése, és abban sem tudtak megegyezni, hogy beleegyezésre képtelen állapot esetén nemi erőszakról lehet egyáltalán beszélni. Ez a kérdés is harsány nevetésbe torkollott, ezzel zárult a műsor, amiben néhány félmondat erejéig a hagyományos nemiszerep-elvárásoktól eltérő emberek (pl. a karra jelentkező férfiak, valamint a „lányos fiúk”) is sztereotip poénok céltábláivá váltak.

Mindezt különösen aggasztónak tartjuk annak fényében, hogy egy nagy hallgatottságú műsor népszerű műsorvezetőiről van szó, így a nemi erőszakkal kapcsolatos megközelítésük sok emberhez eljutott, gyerekeknek, fiataloknak akár mintát is szolgáltathatott.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ugyanezen rádióadó ugyanezen műsorában már – 2012-ben ráadásul explicit nemi erőszakra buzdítás is történt – , a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azt mégsem találta elégségesnek egy eljárás megindításához. Éppen ezért – bár e közleménnyel egy időben most is nyújtunk be oda is – szükségesnek tartjuk a 2010. évi CIV. törvény olyan irányú módosítását, hogy az az ott felsorolt nemzeti, vallási, etnikai és nyelvi kisebbségek és egyéb csoportok védelmén túl kifejezetten és egyértelműen (a jelenlegi „más kisebbség vagy bármely többség” kitételnél konkrétabban) térjen ki a nők védelmére, a szexizmus tilalmára, és nemtől, kortól függetlenül a szexuális erőszak áldozatainak védelmére is. Felhívjuk egyúttal a figyelmet, hogy mivel Magyarország aláírta, és remélhetőleg mielőbb ratifikálni készül az t (a média feladatairól lásd a 17. cikkelyt), továbbá, mivel az ENSZ CEDAW Bizottsága is sürgette a mielőbbi ratifikálást (lásd 2013. Záró észrevételek 21. i) pont) , az ezirányú törvénymódosítások egyébként is szükségessé válnak majd.

Mindezek nyomatékosítása érdekében 2014. szeptember 7-én vasárnap 15 órára közös tiltakozást szervezünk a rádió székháza előtt (Üllői út 102.). További részletek:

 

2014. szeptember 2.

 

Nőkért Egyesület

Magyar Nők Szövetsége

Nő az Esély Egyesület

Amnesty International

Transvanilla Egyesület

Le Monde Diplomatique magyar kiadás

Üvegplafon - Meddig terjed a nők szabadsága? beszélgetések szervezői

Újrakezdés csoport

Slutwalk csoport

Transition Blog

Arany Liliom Alapítvány

NLCafé szerkesztősége

 

A későbbiekben csatlakozó szervezetek nevét ugyanitt fogjuk feltüntetni.

Pártoktól abban az esetben fogadunk együttműködési kezdeményezést, ha a fenti törvénymódosítási javaslatot a Parlamentben benyújtják.

A Nőkért Egyesület és a csatlakozó szervezetek az erőszak minden formáját elítélik. Olyan csoportoktól, amelyek a szóban forgó nemi erőszakos esetet állításuk szerint elítélik, az erőszak, gyűlöletbeszéd  más formáit (rasszizmus, homofóbia, transzfóbia, antiszemitizmus) viszont megengedhetőnek tartják, elhatárolódunk. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mától elérhető a Nővértéka

december 11, 2014 - 18:39

A Nővértéka a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség átfogó, teljességre törekvő, keresés és böngészés funkcióval ellátott, magyar nőjogi és gender bibliográfiája és tudástára. A tudástár tartalmazza a női jogi, feminista, gender, azaz a társadalmi nemeket érintő és LMBTQIA témákban megjelent:

  • magyar nyelvű
  • magyar vonatkozású, idegen nyelvű
  • magyar szerző által írt, idegen nyelvű, releváns témájú

tételeket.

Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről: Egyenlő méltóság és női jogok

április 21, 2016 - 00:00
Fotó: FES (KATTINTS A KÉPRE A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ)

A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából?