Méhely Mária énekesnő (1880-1957)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Méhely Mária énekesnő (1880-1957)

február 17, 2019 - 22:46
Egy megemlékezésben "a nagy alt-triász" tagjaként említik, Basilides Mária és Durigo Ilona mellett. 

1880. december 3-án született Budapesten. Apja Méhely Pál vasúti tisztviselő, anyja Czapf Júlia, aki tehetségesen zongorázott, de a műkedvelő zenélésen túl nem voltak előadói ambíciói. "Mici" tanítónői oklevelet szerzett, de művészi hajlamokkal bírt, így énekelni, zongorázni és festeni tanult. Összejöveteleken sikert aratott slágereinek előadásával. 

Első énekmestere Domenego-Plaska Stefánia volt; rögtön felismerte tanítványa rendkívüli hangadottságait, zenei ösztönét. Első sikereit Győrben aratta, a kritika nagyra tartotta. Férjhez ment dr. Veress Endre történészhez (akivel 1905-ben Kolozsvárra költözött), ám, dacolva a kor szokásaival, egyben szülei és férje rosszallásával, feleségként is törekedett a művészi érvényesülésre. Apja terjedelmes önéletrajzában, gépészmérnök fiával, Kálmánnal ellentétben keveset ír lánya tehetségéről. Anyja is hagyományos szellemben gondolkodott ("ellensége vagyok a nőemancipációnak" - írta egy levelében), de a festészeti tevékenységet még inkább tartotta volna úrinőhöz illőnek. "Mici" a bútorfestéseivel nagy társasági sikert aratott, és ez legalább kapcsolódott a háziasszonyi szerephez. Várandósságai alatt a rokonság még inkább ellenőrzése alá igyekezett vonni, féltették pl. a magas hangoktól. Miután egyik gyermeke egyévesen meghalt, a szülők némileg elnézőbbé váltak gyászoló lányuk iránt. 

A fiatal nő Rómában (ahová tanulmányútra kísérte férjét) Sparapani énekmesternél tanult, aki el volt ragadtatva kontraalt hangjától. Arisztokraták, nagykövetek előtt lépett fel, majdnem meghívták a római Operaházba énekelni, ám közbeszólt az első világháború. 

Művészetének első korszakát a bukaresti osztrák—magyar követségen történt közreműködése zárta le. Erről így ír a Romániai Magyar Újság 1914. május 21-én: 

Az a gyönyörű kontraalt hang, amellyel Veressné Méhely Mária rendelkezik, amely tüneményes szépséggel színez lágy tónust és fejez ki markáns intonációt, annyira meglepte a közönséget, hogy alig tudott felszabadulni a bűvölet hatása alól.

Később próbálkozott az Állami Operaházban, ott azonban a három nagy ,,B" (, Bársony, Budanovits) mellett őrá nem volt szükség. Alkalmanként lépett csak fel, a belvárosi Színházban, illetve 1920-ban két dalestet adott a Budai Vigadóban. A rádióban is énekelt. Műsora nagy opera- és oratóriumszerepektől a modern dalokig terjedt. Elsők között énekelte például Kodály "Megkésett melódiák" ciklusát. Énekórákat is adott. 

Korán abbahagyta az éneklést. Két fia, Sándor és Endre a zenei pályát választotta. 

1957. november 5-én halt meg. Nem maradt fent utána hangfelvétel. 

Szécsi Noémi és Géra Eleonóra A budapesti úrinő magánélete c. könyvében elsősorban a családi életéről és szerepkonfliktusairól olvashatunk. 

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Ezüst hang és arany tehetség” – Unger Karolina operaénekes (1803–1877)

október 28, 2020 - 21:54

Bécsben () született, Olaszországban tanult énekelni.

Első fellépése Bécsben volt 1821-ben, Dorabellát énekelte a Cosi fan tutte-ban, a szerepre Franz Schubert készítette fel.

Három évvel később énekelte először Beethoven Kilencedik szimfóniájának alt szólóját, ez bravúrszerepe maradt egész pályafutása alatt. (A legenda szerint akkora vastapsot kapott, hogy a siket zeneszerző is hallotta.)

Moldován Stefánia operaénekes, drámai szoprán (1931–2012)

augusztus 24, 2019 - 17:22

1953-ban, Sipos Jenő tanítványaként végzett a budapesti  Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi Nemzeti Színház szerződtette, nyolc sikeres évet töltött ott. 1961-ben a budapesti Operaház magánékese lett, sorra kapta és bravúrosan megoldotta a nagy szerepeket.  

Néhány szerepe: Mimi (A bohémélet), Donna Elvira (Don Giovanni), Leonóra (Fidelio), Melinda (Bánk bán), Desdemona (Otello), Erzsébet (Don Carlos), Minnie (A Nyugat lánya).

Operaházi tagságának 25. évfordulóján Fodor Géza így fogalmazott:

Basilides Mária operaénekes (1886–1946)

november 28, 2017 - 16:20

Jolsván született, ahol apja volt a polgármester, művészi tehetségét zeneművészeti főiskolát végzett anyjától örökölte. 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémiára járt, Sík József volt a mestere. Végzés után a Népopera szerződtette, 1911-ben a Quo Vadis című operában debütált. Csodálatos alt hangja a közönséget és a kritikusokat egyaránt elbűvölte. 1915-től az Operaház ösztöndíjas, majd 1917-tól rendes tagja lett, 1934-ben örökös tagnak választották.