Parlaghy Vilma festő (1864–1923)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Parlaghy Vilma festő (1864–1923)

április 18, 2020 - 13:40
A századvég egyik legismertebb magyar portréfestője.

Parlaghy Vilma első amerikai útján

Pesten, majd 1879-től Münchenben tanult - a szülők lányuk tehetségének ápolása miatt költöztek oda. 1883-ban elnyerte a Müncheni Nemzetközi Kiállítás nagy aranyérmét, ezzel rögtön ismertté vált a neve. 1885-ben modellt állt neki a Torinóban visszavonultan élő Kossuth Lajos (az elkészült három kép egyikét lásd fenti albumunkban!)

Berlinbe költözött, ahol hamarosan a legnépszerűbb portréfestő lett, megfestette többek között II. Vilmos császár, az Oldenburg hercegi pár, Zichy grófnő, Rotschild bárónő, Bismarck arcképét.

Arisztokrata modelljei nemcsak sokat fizettek, de értékes ajándékokkal is elhalmozták, komoly vagyonra tett szert. Rövid ideig Jevgenyij Lwoff orosz herceg felesége volt, válásuk után engedélyt kapott tőle a cím viselésére.

1908-tól haláláig az Egyesült Államokban élt, ahol  kora szinte valamennyi hírességéről készített portrét, mint Andrew Carnegie, Alton B. Parker, John Burroughs, Thomas Edison, Nikola Tesla.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Forgács Hann Erzsébet szobrász, festő, grafikus (1897–1954)

április 03, 2018 - 17:22

Budapesten született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1925-től  Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1927-ben Párizsba ment, ahol az Académie des Beaux-Arts tanulója volt, ott volt első kiállítása is a Salonban. Egyik alapító tagja volt az Európai iskolának. A harmincas években az ún. „harmadik szobrásznemzedék” tagjaként tartották számon. Munkáival rendszeresen szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, hazai és külföldi galériákban, több egyéni kiállítása is volt.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát.