Hanna Winsnes norvég író, költő (1789–1872)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Hanna Winsnes norvég író, költő (1789–1872)

augusztus 24, 2019 - 19:03
Az első norvég regényírónőként tartják számon.

Drammerben született. Gyerekkorában kezdett verseket írni, zenét is szerzett melléjük. Apja halála után Koppenhágában élt, ott kötött házasságot egy lelkésszel. Hét gyereket szült, háztartást vezetett, emellett nagy társasági életet éltek. Első publikációja egy katekizmus volt, 1831-ben jelent meg. Később meséket, verseket, elbeszéléseket, regényeket publikált, az első években Hugo Schwarz írói név alatt. Igazi bestseller volt, és a mai napig népszerű Lærebog i de forskellige Grene af Huusholdningen című könyve. Ez tulajdonképpen egy regény formában írt szakácskönyv, melyben bemutatja egy paplak hétköznapjait és ünnepeit, a háztartásban és a gazdaságban végzett tennivalókat is. Néhány munkájában politikai témákkal is foglalkozott, az 1843-ban Præsten i Särne címen publikált elbeszélését, melyben az abszolút monarchiát bírálja, Dániában be is tiltották. 

Néhány munkája: Grevens Datter; Min Reisekamerats Historie; Eremithytten; De tre Besøg; For Tjenestepiger; Væverbog; For fattige Huusmødre; Børnesange og Børnelege; Gamle Visestubber av Hanna Winsnes. 

Dédunokája, Barbara Ring szintén író lett. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.