Haladtunk vagy tolattunk? - a Nőkért Egyesület a WMN évértékelő cikkében

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Haladtunk vagy tolattunk? - a Nőkért Egyesület a WMN évértékelő cikkében

január 05, 2019 - 00:00
Az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága májusban aggodalmát fejezte ki a magyar nők helyzete miatt. A kormány idén sem ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, helyette kaptunk krízisközpontokat, eszkalálódott a „genderideológiai” pánik, és vezető politikusaink szerint többet kellene szülnünk. Romlott vagy javult a magyar nők helyzete? Megnéztük, mik történtek 2018-ban „nőügyek” terén. Farkas Edina Lina írása. (WMN)

...Ahogy azt Antoni Rita, a társadalmi nemek szakértője, A Nőkért Egyesület elnöke is mondja, az igazi megoldás az Isztambuli Egyezmény jogrendbe illesztése és pontról pontra való betartása lenne. Szerinte fontos volna továbbá a távoltartás hatékonyabbá tétele, és intervenciós programok biztosítása az elkövetők számára a bűnismétlés megelőzése érdekében.

A családon belüli erőszak nem életvezetési vagy párkapcsolati probléma, a bántalmazás pedig nem indulatkezelési zavar. Ha a kormány a szakmai civil szervezeteket tovább démonizálja, és az áldozatvédelmi munkába nem vonja be, nem fog tudni érdemben javítani a problémán

– magyarázza Antoni.


Antoni Rita azt mondja, hogy 2018-ban nem történt a nők egyenjogúságát előmozdító politikai lépés, szerinte inkább a visszacsapás korszakát éljünk helyi szinten és globálisan is. „Ennek legkárosabb eleme a »genderideológia« pánik Magyarországra való begyűrűzése” – magyarázza az aktivista, utalva az augusztusi eseményekre, amikor a kormány egy tollvonással megszüntette a genderszakot.

Vagyis a karhatalom nem tűr meg egy évtizedek óta jól működő társadalomtudományi diszciplínát, amely a kormányzati propagandával ellentétben nem a nemek eltörlésével foglalkozik. Sokkal inkább a társadalmi nemi szerepek mintázataival, illetve a nemek közötti különbségek módszertanilag is jól alátámasztott vizsgálatával, a férfiak és nők viselkedését, társas kapcsolatait, az ezekhez kötődő jelentéseket, a nemekhez kötődő szerepeket és elvárásokat kutatja. Az eredmények pedig vélhetőleg a magyar kormány számára is hasznosak volnának, hiszen a társadalmi nemekkel kapcsolatos társadalmi problémák és egyenlőtlenségek a magyar társadalomban nagyon is létező és megoldásra váró gondokat jelentenek.

Farkas Edina Lina teljes cikke a olvasható. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Nőnapi mementó genderről, abortuszról, 33-as paragrafusról, erőszakról és szexizmusról – interjú

március 10, 2021 - 16:22
Nőjogi aktivisták tüntetnek a nők elleni hátrányos megkülönböztetés és erőszak ellen (MTI)

Laszkács Denise: – Manapság igen népszerű fogalom a "genderideológia". De tegyük tisztába, mit is takar ez pontosan!

Antoni Rita: – Genderideológia mint olyan, nem létezik. Egy pejoratív kifejezés, egy politikai fegyver, amit a fundamentalista oldal talált ki a nemek egyenjogúságát, valamint az LMBTQ-közösség emberi jogait célzó törekvések lejáratására.