Františka Plamínková (1875–1942)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Františka Plamínková (1875–1942)

március 10, 2021 - 17:27
A Cseh Centrum nőnap alkalmából Cseh Hős Nők címmel ismeretterjesztő sorozatot indított.

Egy monarchia korabeli feminista, aki benső meggyőződése miatt még a szerelemről is lemondott – politikus, újságíró, a cseh és a nemzetközi nőmozgalom szervezője és oszlopos tagja, aki a két világháború közötti időszakban számos, a nők és anyák helyzetének javítását célzó törvény keletkezésénél működött közre. A német megszálló rezsim elleni kiállásáért végül életével fizetett.

Egy bátor cseh nő, akinek különösen nagy szerencséje volt, hogy egy olyan biztonságot nyújtó harmonikus családban nőhetett fel, ahol a szülők közti viszonyt az abban az időben merőben szokatlan egyenlőségre törekvés jellemezte. Gyermekkora óta érzékelte a nők társadalomban betöltött hátrányos helyzetét. Ez az erős szociális érzékenység végül a tanári pálya felé terelte: szerette volna más fiatal nők számára is megmutatni a függetlenség felé vezető utat. Sikert sikerre halmozott, de ahogy az lenni szokott, az ő életébe is beköszöntött a szerelem, választottja Vilém Feyer orvostanhallgató volt. A sorsszerű szerelmet idilli jövőről szóló álmodozások kísérték, de az esküvő, ami azokban az időkben, amikor a tanítónők nem házasodhattak és kényszerű cölibátusban éltek, karrierjének végét jelentette volna. A fennforgó igazságtalanság tudatában Františka nehéz személyes áldozat meghozatalára kényszerült. A házasságkötést végül elutasította és helyette inkább a munkát választotta. Ezzel a példátlan, ámde határozott lépéssel indult el a női emancipáció rögös útján.

Bár az Osztrák – Magyar Monarchia idejében a nők választójoga csupán a távoli jövő zenéje volt, mégis sikerült érvényesülnie a politika világában is. Ő volt az a rendkívüli nő, akinek az újonnan alakult csehszlovák államban a nők szavazati jogukat köszönhették! Később ő lett az első női cseh szenátor, az általa támogatott jogszabályi változtatások nők és gyermekek ezreinek életét könnyítették meg számottevően. Ráadásul akkor is jelentősen megelőzte korát, amikor következetesen a nők azon jogát követelte, hogy az anyaságot és keresőtevékenységüket összeegyeztethessék, valamint az államilag támogatott iskola-előkészítő oktatást szorgalmazta.

Rendkívüli erkölcsi integritása és bátorsága a második világháború előtti és alatti időszakban is megmutatkozott. Rögtön a háború elején nyílt levelet írt Adolf Hitlernek. Ebben többek között a Führert hibáztatta a nemzeti és történelmi tévedések, félreértések terjesztéséért. Nem volt hajlandó emigrálni, habár egyre fokozódó üldöztetéssel kellett szembenéznie. 1942-ben a birodalmi helytartó, Heydrich meggyilkolásával kapcsolatos eseményekkel összefüggésben letartóztatták és koncentrációs táborba deportálták. Egy hónappal később a nácik kivégezték. 

Františka Plamínková személyében a mai napig a nők függetlenségéért folytatott küzdelem cseh úttörőjét, valamint a későbbi politikus hős nők szimbolikus előképét tiszteljük.

 

Illusztráció: ©Alina Pylaeva

Forrás: Tučková, Kateřina: Bojovnice za ženská práva, učitelka, novinářka a politička 1875 – 1942, In: Hrdinky. Příběh významných českých žen, Universum (EUROMEDIA GROUP, a.s.), Plzeň, 2020, 79.

 

Eredeti megjelenés: 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maybanke Anderson ausztrál tanár, szüfrazsett (1845–1927)

március 31, 2018 - 18:20

Az angliai Kingston-on-Thames-ben született, szüleivel 1855-ben emigráltak Ausztráliába. Sydneyben telepedtek le, édesanyja bíztatására ott végezte el a tanárképzőt. 1867-ben házasságot kötött Edmund Kay Wolstenholme kereskedővel, hét gyerekük született. A férfi alkoholista lett, 1884-ben elhagyta családját. Hogy el tudja tartani a magát és gyerekeit, Maybanke iskolát alapított lányok számára, ahol felkészítette tanulóit az egyetemi felvételire. A modern módszereket alkalmazó iskola hamarosan népszerű lett. Oktatói munkája mellett komoly szerepet vállalt a nőjogi mozgalomban.

Gabrielle Duchêne francia pacifista, feminista (1870–1954)

március 31, 2018 - 22:08

Párizsban született, apja a város főkertésze volt, jómódban nőtt fel.

Fiatalon rádöbbent, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben él a dolgozó nők nagy tömege. 1908-ban L'Entraide néven varrónők részére szövetkezetet alapított, amely később szakszervezeti funkciókat is ellátott. 1913-ban létrehozta a Conseil national des femmes françaises(francia nők egyesülete) munkás szekcióját. Követelte, hogy a nők ugyanannyi bért kapjanak, mint a férfiak.

Krikett, feminizmus, háború és oktatás: Betty Archdale mozgalmas élete

augusztus 17, 2019 - 22:11

Londonban született 1907-ben, anyja a harcos szüfrazsett Helen Archdale, apja Theodore Archdale katonatiszt, keresztanyja volt. Tanulmányait a Bedales School-ban kezdte, itt tanult meg krikettezni is. Jogi egyetemre járt Montrealban, Londonban és Moszkvában, 1938-ban lett a brit jogászkamara tagja.