Hella Wuolijoki észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Hella Wuolijoki észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

március 01, 2017 - 22:28

Feminista, radikális politikai nézetekkel. Szoros kapcsolatban volt Bertold Brechttel és Makszim Gorkijjal. Műveiben gyakran megjelenik a régimódi falusi élet és emberek. Brechttel közösen írt műve a Herra Puntila ja hänen renkinsä Matti (Puntila úr és szolgája, Matti). Magyarul megjelent még A niskavuori asszonyok című regénye és A fűrésztelep-hercegkisaszszony című színdarabja.

Életéről 2010-ben Hella W. címmel finn dráma készült. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között). 

Maria Jotuni (Haggrén) finn író, feminista (1880–1943)

április 08, 2017 - 21:14

A finn feminista irodalom klasszikusa Helsinkiben járt egyetemre, történelmet és irodalmat hallgatott,  az egyetem újságjában jelentek meg első írásai. Elbeszélései, regényei mellett nagysikerű színdarabokat írt. Magyarul „A farkasmenyasszony” és a „Finn elbeszélők” című kötetekben jelentek meg írásai.

Néhány munkája:  Vanha koti; Tohvelisankarin rouva; Arkielämää; Huojuva talo; Äiti ja poika. Elämän hiljaisina hetkinä; Suhteita; Kun on tunteet; Tyttö ruusutarhassa.

Aranyossi Magda író, újságíró, nőmozgalmár 1896 – 1977

február 25, 2019 - 01:21

Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba.