Rózsaszín galléros gettók: Gloria Steinem nemről és osztályról

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Rózsaszín galléros gettók: Gloria Steinem nemről és osztályról

december 01, 2013 - 20:01

Gloria Steinem

Gloria Steinem a 60-as évek nőjogi mozgalmának (Women Liberation Movement) ikonikus alakja. Nem csak vezetője a NOW-nak (National Organization for Women), hanem az azóta is rendkivül sikeres társalapítója. Az ‘Ms’ a professzionális világban dolgozó nők radikálisan új megjelölése volt és azon megkülönböztetés ellen tiltakozott, miszerint egy nő házas, vagy nem házas családi állapota (Mrs., vagy Miss) alapján megjelölhető.

Gloria Steinem szerint napjainkban sokkal nehezebb dolga van a mozgalomnak, hiszen a 60-as évekhez képest a cél megváltozott. A mozgalom hajnalán annak tudatosítása volt a kiindulópont, hogy egy nőnek lehet saját, egyedi életútja és nem kell a társadalom elvárásait követnie (férhez menni és gyerekeket szülni). Ma a mozgalom elsődleges célja a hatalmi struktúrák átalakítása, ami egy jóval nehezebb és lassabb folyamat.

Steinem ‘rózsaszín galléros gettónak’ nevezi azokat a munkaterületeket, amelyek azért vannak alulfizetve, mert túlnyomóan nőket alkalmaznak. Ilyen az élelmiszer szektor, az irodai munka, az egészségügy és az alapszintű oktatás. Egy másik terület a születésszabályozás joga, mely Steinem szerint minden nő alapvető joga kell, hogy legyen. A patriarchalis politika és világrend ugyanis a női testre kiterjedően is gyakorolni akarja kontrollját, ezzel stabilizálva a meglévő osztályrendet. Kevesebb születés a kiváltságosoknál, több a szegényebb rétegeknél biztosítja az olcsó és tömeges munkaerőt, amely ellátja és kiszolgálja a hierarchia csúcsán trónóló keveseket.

Steinem szintén fontosnak tartja azt a felismerést, hogy a társadalmi demokrácia mértéke egyenesen levezethető az otthonokban meglévő demokráciákból. Ugyan ez mondható el az erőszakról. Az otthon jelenlevő erőszak kihat a társadalomra. Az emberiség fele nő. Ami a nőkkel otthon történik, az megtörténik velük társadalmi szinten is, amely mint egy láncolat, meghatározza az emberiség jövőjét.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

december 26, 2013 - 21:16

„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat." (, 1907)

"A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban."
/Pető Andrea, 2005/

"A magyar nő egyenjogúsítása minden téren" - hazai feminizmus a XX. század elején

augusztus 06, 2013 - 17:54

Magyarországon a kiegyezést követően megindult modernizációs folyamattal együtt megkezdődött a társadalmi önszerveződés kiakakulása is. A millennium idejére - az egyesületek virágkorában - csak nőegyesületből már 800-at jegyeztek be. Túlnyomó többségük jótékonykodással foglalkozott. Ilyen volt a legrégebben alapított, 1817-től fennálló Budai Jótékony Nőegylet, amelynek fő tevékenységei: szegény nők foglalkoztatása, betegápolás, szegény gyermekek taníttatása és élelmiszer-elosztás, de a nőegylet házában működött Brunszvik Teréz első óvodája is.