Corrie ten Boom holland ellenálló (1892–1983)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Corrie ten Boom holland ellenálló (1892–1983)

augusztus 18, 2017 - 18:37

Corrie ten Boom

Haarlemben született, apja órásmester volt. Corrie tőle tanulta a szakmát, ő lett az első holland női órásmester. A mélyen vallásos család a Dutch Reformed Church tagja volt. Hollandia megszállása után a család megnyitotta otthonát az üldözöttek előtt, kapcsolatot teremtettek az ellenállási mozgalommal. Corrie egyik barátja, egy építész titkos szobát alakított ki házukban, ahol zsidókat bújtattak. Egy áruló feljelentése után 1944. február 28-án a Gestapo razziát tartott házukban. A titkos szobát és az ott tartózkodó hat személyt nem találták meg, de a családot és a velük lévő zsidó menekülteket koncentrációs táborba hurcolták. A családból egyedül Corrie maradt életben. A háború után az evangélium hirdetője lett, könyveket írt, előadásokat tartott.  A menedék című bestselleréből  (magyarul Harmat, 2010) 1975-ben nagysikerű film készült. Érdemeiért a holland királynő lovaggá ütötte, Izrael állam A világ igazai közé választotta.  Corrie ten Boom 91. születésnapján halt meg, ami a zsidók hite szerint csak Isten kiválasztottainak jár. 

További könyvei magyarul: Mégis, Börtönlevelek. 

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott. 

Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója (1775–1861)

január 01, 2019 - 00:00
Brunszvik Teréz - Szinay István metszete, 1860 (részlet)

1775. július 27-én született Pozsonyban, nevét Mária Terézia után kapta. Három fiatalabb testvére volt: Ferenc (az ő lánya lesz Brunszvik Júlia), Jozefin és Karolina (az ő lánya lesz Teleki Blanka). Apja, Brunszvik Antal gróf 1790-ben a pozsonyi diétán felszólalt a nőnevelés és az állami lányiskolák szervezése érdekében. Felfigyelt Teréz zenei tehetségére, zongorázni taníttatta, így a kislány már hatévesen zenekari kísérettel közönség előtt eljátszotta Rosetti zongoraversenyét.