Női karakterek és science-fiction 1.

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

Női karakterek és science-fiction 1.

január 04, 2010 - 20:17
Ha az ember találkozik egy jó történettel, általában szeret azonosulni a főhőssel vagy egy-egy karakterével. A legtöbb science-fiction könyvvel, filmmel az a problémám, hogy a férfi olvasóknak-nézőknek kedveznek: a nőnemű szereplők vagy érdektelenek, a háttérben húzódnak meg, vagy pedig a megszokott, sztereotip képet közvetítik, és hát az ember lánya, ha helyén van az értékrendje, nem igazán képes azonosulni egy hős megmentőre váró, sipítozó hisztérikával, aki a legjobb esetben is csupán csinos kiegészítő a hős férfi mellett.

Misato Katsuragi

Ha az ember találkozik egy jó történettel, általában szeret azonosulni a főhőssel vagy egy-egy karakterével. A legtöbb science-fiction könyvvel, filmmel az a problémám, hogy a férfi olvasóknak-nézőknek kedveznek: a nőnemű szereplők vagy érdektelenek, a háttérben húzódnak meg, vagy pedig a megszokott, sztereotip képet közvetítik, és hát az ember lánya, ha helyén van az értékrendje, nem igazán képes azonosulni egy hős megmentőre váró, sipítozó hisztérikával, aki a legjobb esetben is csupán csinos kiegészítő a hős férfi mellett.

Hideaki Anno – Neon Genesis Evangelion

Éppen ezért ritka és különös öröm, ha olyan művel találkozom, ahol erős és meghatározó nőnemű főhősöket ábrázolnak, annak ellenére, hogy a társadalmi nemi előítéletek még ezekben is meg-megjelennek egy-egy pillanatra. Az első ilyen kellemes filmélményem a Kaze no tani no Nausicaa (magyarul a Szél harcosai) volt, a sort mégis a Neon Genesis Evangelionnal nyitom, elsősorban azért, mivel ez a számomra legkedvesebb animációs film, valamint azért, mivel itt a hat főkarakterből NÉGY nő. (Szintén szokatlan: ha a filmekben összeállított „csapatokat” vizsgáljuk, bizony feltűnhet, hogy ha akad is a társaságban nő, ők elenyésző kisebbséget alkotnak a férfiakkal szemben)

Alább a női főkaraktereket szeretném sorra venni, kihagyva a mellékszereplőket (mert akad köztük is nő szép számmal), és mellőzve a két férfi főhőst, Ikari Shinjit és apját, Ikari Gendot. (Ikari Gendoval kapcsolatban csupán annyit jegyeznék meg, hogy a házasság után ő vette fel a felesége vezetéknevét :))

Vigyázat, - annak, aki még nem látta (SPOILER veszély!)

A történet röviden

A film 2015-ben, 15 évvel azután indul, hogy a Second Impact (második csapás) során az emberiség nagy része elpusztult. A Second Impactot hivatalosan egy meteor-becsapódás okozta, a valóságban azonban az Első Angyal felelős érte.

Az Angyalok 15 év némaság után újra támadnak, céljuk látszólag az emberiség megsemmisítése, valamint a NERV központban rejtegetett lénnyel (ADAM) való egyesülés. Ezekkel a különös, amorf lényekkel egyedül az Evangelionnak nevezett hatalmas mecha-robotok és az őket vezető gyerek-pilóták szállhatnak szembe. Ezek a gyermekek mind a Second Impact során fogantak, valamint kapcsolatteremtési problémáktól szenvednek: gyengébb a kötődésük a többi emberhez, és ezáltal magasabb az az értékük, amelynek segítségével lelki szinkronba kerülnek ezekkel a biomechanikus szerkezetekkel, amiket irányítaniuk kell.

Céljuk az Angyalok megsemmisítése, hogy megakadályozzák az „Armageddont’”, a Harmadik Csapás bekövetkeztét.

Az Evangelion alaptörténete szokásos világvége sztori. Ami különlegessé teszi, hogy bár hemzseg a látványos akciójelenetektől, a sorozat során a hangsúly fokozatosan áttevődik a szereplők lelki folyamatainak ábrázolására. Akció-sci-finek indul, azonban a befejezés tébolyba és drámába fordul, tele megrázó képi anyaggal, és nincs happy end. Legalábbis a szó hollywoodi értelmében semmiképpen.

A tv sorozat 1995-ben látott napvilágot, 26 részből áll. Ehhez tartozik két másfél órás kiegészítő mozifilm, az Evangelion: Death and Rebirth, valamint az End of Evangelion.

A 2007-es évben készült el a sorozat újragondolt, néhol történetileg is megbolygatott, de elsősorban látványvilágában megújult négy részes feldolgozásának első darabja, az Evangelion 1.0, 2009-ben a második rész, az Evangelion 2.0. 2010-re várható a két befejező film.

Női karakterek

Dr. Akagi Ritsuko

Szerepe: A technikai osztály vezetőjeként Dr. Akagi Ritsuko hatáskörébe tartozik a MAGI szuperszámítógép kezelése, amelynek a NERV-központ, valamint az EVA-k irányítása a feladata. A Project E vezetője, és a technikai részleg főnöke.

Személyisége: Ritsuko rideg, számító tudós-személyiség, spontán akciókra képtelen, mindent a logika szabályai szerint tesz. Felelősként fontosabbak neki az EVA-k, mint a pilóták. Ez gyakran vezet konfliktusokhoz közte és Misato között. Ritsuko erős kisebbségi komplexusban szenved, mert azt hiszi, egész életében hírneves tudós anyja, Naoko Akagi árnyékában marad.

Sorsa: Ritsuko már tizenéves korában szerelmes volt Gendoba, de attól fogva, hogy megtudta: anyjának viszonya van a férfival, nem jöttek ki egymással. Ritsuko később bevallja, hogy gyűlölte az anyját. De nem tudott szabadulni Gendotól sem, holott tisztában volt a ténnyel, hogy csak kihasználja őt. Rei-t soha nem szerette, talán mert féltékeny volt a Rei és Gendo közti kapcsolatra, illetve mert tudta, hogy Gendonak csak azért kell Rei, hogy általa viszontláthassa feleségét, Yui-t. A film végén elárulja Gendot és terveit, meg akarja semmisíteni a MAGI -t, de az ellene fordul. Árulása miatt Gendo lelövi.

Misato Katsuragi

Szerepe: Az Eva projekt hadműveleti főnöke. Őszinte és nyílt személyiség, viszont a munkájában kötelességtudóan és felelősségteljesen cselekszik. A sorozat alatt emiatt elő is léptetik. Nála szállásolják el Shinji Ikarit és Asuka Soryou Langleyt.

Személyisége: Talán Asuka mellett ő a legkevésbé „nőies” karakter. Nagyhangú, domináns ember, otthona sokkal inkább emlékeztet egy rendetlen, klasszikus agglegénylakásra, mint egy harmincas katonáéra (és tőle, mint „nőtől” „elvárható” lenne egy csinosan rendben tartott lakás), valamint már a reggeleket sörrel nyitja (nem is nagyon tárol alkoholon kívül mást a hűtőjében). Fél az elkötelezettségtől, talán ezért is „dobta” életének egyetlen nagy szerelmét, Ryoji Kajit (bár a film során egy gyengébb „alkoholos” pillanatában azt a tényt állítja be döntésének legfontosabb részeként, hogy Kaji túlságosan emlékezteti az apjára).

Sorsa: Rossz gyerekkora egész életére hatással van. Bár apjával nem jött ki, mivel a férfi a hivatásának élt, és ezért teljes mértékben elhanyagolta a családját, de a Second Impact során élete árán mentette meg az akkor 14 éves Misatót, az egyetlen mentőkapszulát felhasználva. Emiatt Misato apja emlékét elég kettős érzéssel őrzi: gyűlölet és hála keveredik benne. Ezért csatlakozott NERV-hez, minden angyal megsemmisítésében részt akar venni. Ez az elkötelezettség vezet a halálához is, akkor lövik le, amikor Shinji hátát fedezve igyekszik eljuttatni a fiút az EVA-hoz.

Ayanami Rei

Szerepe: Ő az Első Gyermek, az Evangelion 00 Egység pilótája. Rei-t választotta ki először a Marduk- intézmény. Törölték az összes személyes adatát, mind a szüleiről, mind a születés idejéről, körülményeiről nem tudni semmit. Rei maga sem emlékszik a múltjára.

Személyisége: Nyugodt, csendes, első pillantásra teljesen érzéketlennek hat. (Asuka többször nevezi „bábunak”) Alázatos és szolgálatkész, önmagát pótolhatónak, feláldozhatónak tartja. Egyedül Gendoval nyílt és ragaszkodó. Nincsenek barátai, talán Gendo fia, Shinji áll még hozzá valamilyen szinten közel, bár hozzá sem kötik erős érzelmi szálak. Több Evangelion rajongó szerint Rei teljes mértékben aszexuális karakter. Itt megemlítem azt az elemzést, mely szerint a három gyermek a személyiség három aspektusát jelképezi, ezek szerint Rei jeleníti meg a „felettes én”-t, a szuperegót, míg Shinji az „Én”-t, és Asuka a tudattalant, az ösztönöket.

Sorsa: Rei Ayanami klón: Gendo Ikari "teremtette" Yui Ikari génjei, és Lilith lelkének felhasználásával. Több klónja készült, de lelke csak egy van, a többi test "üres". Azok a Dummy-system alapjául szolgálnak, és Rei "pótalkatrészei". Rei első klónját gyerekkorában ölte meg Naoko Akagi, Ritsuko Akagi anyja, akinek viszonya volt Gendo Ikarival, de Rei elárulta neki, hogy Gendo a háta mögött semmibe veszi. Naoko Megfojtotta Rei-t, és utána saját magával is végzett. A második Rei-klón a 16. Angyal elleni harcban pusztult el. A harmadik már annyira hasonlított az angyalokra, hogy képes volt A.T.-mezőt előállítani. Sőt, azzal is tisztában volt, hogy ő klón, és nem "igazi" ember. Ezért arra is rájött, hogy Gendo kihasználja, mivel Rei feladata lett volna, hogy keresztülvigye Gendo tervét, amellyel a Human Instrumentality Projectet akarta kiváltani, egyesítve ADAM-ot Reivel, saját magával, és végül Lilith-szel. Végül elszakította minden kötelékét az emberi világtól, és egybeolvadt Lilithsz-el, így kiváltotta a "Third Impact"-ot, a harmadik csapást, amely az emberiség végét jelentette.

Asuka Soryu Langley

Szerepe: Az EVA-02 pilótája. Kiugróan magas intelligenciahányadossal rendelkezik, 14 évesen egyetemet végzett, negyedrészben japán, és háromnegyed-részben német származású

Személyisége: Hangadó, érzelemvezérelt, uralhatatlan tini. Tele van bizonyítani akarással, mindig a legjobb akar lenni, a vereséget képtelen elviselni. Büszke és sokszor az ésszerűtlenségig vakmerő. A múltjával nem bír szembenézni, fájdalmát, magányát erőszakos, sokszor cinikus és érzéketlen álarcok mögé rejti.

Sorsa: Korán elveszítette anyját. Soryu Kyoko Zeppenlin pszichikailag összeomlott, majd felakasztotta magát, amelynek az akkor talán négy év körüli Asuka szemtanúja volt. Apja hamar újraházasodott, Asuka pedig elmenekült otthonról

Pilótaként az angyalok elleni harcban – elsősorban heves természete és meggondolatlansága miatt – elég sokszor éri kudarc. A 15. Angyal elleni küzdelemben, a mentális erőszak hatására, amely újra szembesíti a múltjával és elfojtott érzelmeivel, látszólag végképp veszít, a szinkronértékei szerint nem irányíthatná többé az EVA-t. Mégsem ez lesz az utolsó harca.

Az End Of Evangelion talán legmegrázóbb és leglátványosabb jelenete az övé. Egyedül, cserbenhagyva, és a lényeges túlerő ellenére felveszi a harcot a kormány új építésű EVA-sorozatával. Ha nem lettek volna az új gépek képesek önmaguk rekonstrukciójára, talán még esélye is lett volna, profi ellenfélként viselkedett. A halála bármilyen kíméletlen, de méltó ahhoz az erőhöz és szenvedélyhez, amelyet egész életében képviselt. Bevallom, a legtöbbször megnézett jelenetem a filmből, és akárhányszor látom, beleborzongok.

Összességében az Evangelion sokkal több, mint egy látványos világvége-történet hatalmas robotokkal.

Az Evangelion személyiségzavarok és traumák részletes bemutatása. Az önmagával meghasonlott, boldogságra vágyó, és azt soha el nem érő egyszerű emberek kínlódása a személyiség-, a beidegződések-, a koponya zárt világán belül. Önmagukkal. A múltjukkal. A többi emberrel.

Hiába van csordultig biblia motívumokkal, zsidó és kabbalista jelképekkel. Az Evangeliont nem megérteni, érezni kell. És ha a néző ugyanolyan, vagy hasonló gyerekkori terhekkel a vállán indult neki az életnek, garantáltan fájdalmas utazásban lesz része.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Három női generáció Kínában - Jung Chang: Vadhattyúk

június 11, 2010 - 08:07

 

Jung Chang (1952-) kínai származású angol írónő önéletrajzi dokumentumregényében, a tízmillió példányban megjelent, harminc nyelvre lefordított Vadhattyúkban páratlan bátorsággal leplezi le a kínai kommunista diktatúra borzalmait és visszásságait, hitelesen mutatja be a Kínában zajló elnyomó rendszerek egymásutánját, és könyvében különös hangsúlyt fektet a kínai nők kizsákmányolásának ábrázolására is.

Szabad-e a nőknek trágár vicceken nevetni?

január 16, 2010 - 15:49

 Nem szabad - legalábbis erre a következtetésre jutott Trey Parker és Matt Stone, a South Park alkotói,
a 13. évad 4. részében.
A "Punifingék" című epizódot 2009. decemberében mutatták be Magyarországon (a Comedy Central csatornán megy), és még nem lett áldozata az állandó ismétlésnek, így talán még jópáran nem látták, illetve szórakozási lehetőséget adok azoknak, akik esetleg nem találtak semmi érdekeset hétvégén a tévében.

Azt hiszem, ez a rész jól illusztrálja, hogy mi is az, amin itt a kommentekben gyakran kiakadunk.

A hülyeség kora - filmkritika kicsit másképp

november 30, 2009 - 06:25
A hülyeség kora

Láttam egy filmet, mi több: jópárszor  megnéztem. Nem saját elhatározásomból, hanem félig-meddig muszájból: ifjúsági vetítéseken voltam kísérő. Elsőre döbbenetes volt, másodjára lebilincselő, harmadjára érdekes, negyedjére olyan részletekre is fel tudtam figyelni, melyek fölött addig elsiklottam. Talán most értettem meg a gyermekeimet igazán, akik fejcsóválásom ellenére hatodszor is képesek megnézni ugyanazt a filmet. Ezt én időrablónak tartottam eleddig. Nos, nem volt teljesen igazam.