Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

"Az újítók közé lenne sorozható modernsége s írásmodora miatt, amellyel a szintetikus és analitikus jellemzés keveredését teremti meg alakjaiban, de nőies finomsága, különösen a szerelmi élet rajzában, ideállítja a nemes hagyományokat őrizők élcsoport» jába" - írja róla Boross István. 

Húga író. 

Néhány munkája: 

  • Argirus királyfi széphistóriájának múzeumi csonka példányáról;
  • A székely népballadákról;
  • Mary;
  • Ágneszka elment;
  • Estétől hajnalig;
  • Madame Flamingos Schatten;
  • A hegyen át;
  • Kis-könyv: eljegyzés 1789-ben,  
  • Juliánka.

Ezek közül három megtalálható az ban. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Bozzay Margit író (1893–1942)   

március 15, 2020 - 22:39

Horváth Margit Kemenesszentpéteren született, nemesi család lánya, apja gazdatiszt volt. 15 évesen kötött házasságot Bozzay Boldizsárral, két gyereket szült. A házasság néhány év alatt megromlott, Margit gyerekeivel Budapestre menekült. Egy varrodában dolgozott reggeltől estig, éjszaka írt, beküldött írásai egyre gyakrabban jelentek meg a lapokban. Két év után a Pesti Hírlap női rovatának a vezetője lett, dolgozott a Párisi Divatnak, később a Reggeli Magyarország és a Kincses Újság szerkesztője lett. A nők életével, problémáival foglalkozó művei igen népszerűek voltak.

Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)

május 02, 2019 - 19:41

Bécsben született jómódú családba, lányiskolai évei után elvégezte a bécsi konzervatóriumot. Az osztrák egyetemeken nők nem tanulhattak, ezért anyjával Zürichbe utazott, ahol többek között filozófiát, archeológiát, irodalmat és modern nyelveket hallgatott.