Anna Golubkina orosz szobrász (1864–1927)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Anna Golubkina orosz szobrász (1864–1927)

január 16, 2019 - 16:51
Az első jelentős orosz szobrásznő és az első orosz szobrász volt, aki elnyerte a Paris Salon díját.

Földművelő családba született, írni-olvasni tudott, de iskolába nem járt. Rajzolni, agyagot formálni autodidakta módon tanult meg. 1889-ben felvételizott a moszkvai Képzőművészeti Akadémiára, a felvételi vizsga több feladatát iskolázottsága hiányában nem tudta teljesíteni. Művészi kvalitásai azonban olyan imponálóak voltak, hogy ennek ellenére felvették. 1895-ben Párizsba ment, ahol néhány évig Rodin mellett dolgozott. Első kiállítása is Párizsban volt 1899-ben. Az 1905-os orosz forradalomban való szerepvállalása miatt egy évre bebörtönözték. A moszkvai Szépművészeti Múzeumban 1914-ben megtartott egyéni kiállítása hatalmas sikerrel zárult. 1932-ben egykori műtermét múzeummá avatták, ez az egyetlen kiállítóhely Európában, amelyet egy női szobrásznak szenteltek. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.

Louise Bourgeois szobrász (1911–2010)

december 20, 2016 - 00:08
Louise Bourgeois

Párizsban született és folytatta művészeti tanulmányait, majd 1938-ban az Egyesült Államokba költözött, az Art Students League-en (New York) folytatta tanulmányait. Kezdetben festett, a negyvenes években érdeklődése a szobrászat felé fordult. Korai szobrai absztrakt és szerves formák voltak, gyakran fafaragás. A Femme Maison (1946-7) c. sorozatban a nők fejét házakkal helyettesíti, ezzel kritizálva a hagyományos női szerepeket. A hatvanas években már bronzzal, kővel és gumival is dolgozott, munkái egyre monumentálisabbak lettek.

Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük.