Kartal Zsuzsa költő, fordító, újságíró (1948–2011)

február 22, 2019 - 22:00

Arcképcsarnok

Társadalom

Médiaszemélyiségek és újságírók

Művészek

Költők

Budapesten született, írócsaládba – apja Hajnal Gábor, nagynénje Hajnal Anna volt. Valószínűleg ez volt az oka, hogy amikor publikálni kezdett, édesanyja lánykori nevét választotta írói nevének. Az ELTE bölcsészkarán végzett magyar-latin szakon 1971-ben, a következő évben beiratkozott a MÚOSZ újságíró iskolájába. Végzés után a Magyar Nemzetnél kapott állást, ebben az időben publikálta első verseit is. Írt művészeti kritikákat, esszéket, fordított latin klasszikusokat. Érzékeny, igazságszerető ember volt, cikkeiben kiállt a szegények, a kisebbségek, a társadalom perifériájára szorultak érdekében, segítette a SZETA (Szegényeket Támogató Alap) munkáját.

Néhány munkája:

Így döntöttem;
Körözés;
Tulipán és orgonaszó;
Vesztesek történelemkönyve.

Kapcsolódó tartalom

Februárban született

Károlyi Amy költő

Takács Zsuzsa költő, műfordító (sz. 1938)

Hajnal Anna költő, író, fordító (1907–1977)

fordító

Magyar Nemzet

Szegénység

SZETA (Szegényeket Támogató Alap)

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél.

Vilborg Dagbjartsdóttir izlandi költő, feminista (sz. 1930)

május 04, 2017 - 00:47

Félreeső kis faluból, tradicionális hagyományokat ápoló családból jött. 18 éves korában Reykjavikban elvégezte a tanárképzőt és néhány évet tanított. 1960-ban jelent meg első verseskötete. A női egyenjogúság hirdetője, egyik alapító tagja a Rauðsokkahreyfingin-nek (Vörösharisnyás feministák), hosszú ideig volt a vezetőség tagja. A Women's International Society for Culture and Peace nemzetközi egyesület izlandi részlegének vezetőségi tagja. Részt vesz az írószövetség munkájában, ahol a nők érdekeit képviseli.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.