Leövey Klára (1821–1897)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Leövey Klára (1821–1897)

január 04, 2019 - 00:00
Teleki Blanka munkatársa, a magyar nőnevelés úttörője.

Leövey Klára (Teleki Blanka rajza, részlet)

Máramarosszigeten született, Leövey József beregi földbirtokos, megyei táblabíró és Szathmáry Eszter lányaként. Anyja nagy gondot fordított a lánya nevelésére, aki tehetségesen énekelt, ahelyi jótékony egyesület eseményein is.

1846 novemberében a  által Pesten alapított nőnevelő intézetben alkalmazták mint nevelőt és tanítónőt. Lelkesen üdvözölte a '48-as forradamat. A katonák segítése miatt 1851-ben Telekivel együtt letartóztatták és fogságba vetették.

1856-ban szabadult, ezután szülővárosában alapított kisebb nevelőintézetet lánygyermekek számára. Ez később állami felsőbb lányiskolává vált, Leövey igazgatása alatt. A Habsburg-közigazgatás azonban nem nézte jó szemmel az iskolában folyó magyar szellemű nevelést és 1861-ben bezáratta az intézményt.

Ezután Pestre ment, majd Teleki Blankával Párizsba utazott. Teleki halála után nevelőnői tisztésgeket vállalt. 

1866-tól újságírással is foglalkozott, leginkább a Máramaros c. lapban publikált. A kiegyezést elutasította. Emlékirataiban hosszasan értekezett kufsteini raboskodásáról. 

1889-ben Budapestre költözött, a társadalmi és irodalmi élet tevékeny alakjává vált. Ot is halt meg 1897-ben közlekedési balesetben (egy omnibusz elgázolta).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.

"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

január 09, 2019 - 00:00

1850-ben Ladoméren született gazdatiszt lányaként. Győrött, Zalud Antonia magánnevelőintézetében tanult, ahol, miután apja kereset nélkül maradt, segédtanítói állást vállalt. 1871-ben felvételt nyert  tanítónőképzőjébe. 1872-ben a Zichy Antal által kitűzött néhány aranyból álló pályadíjat: "Melyek a nőnevelésnek hazánkban mutatkozó főbb hiányai?" c. pályakérdésre, 16 pályázó közűl ő nyerte el.