Ambrosia Tønnesen norvég szobrász (1859–1948)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ambrosia Tønnesen norvég szobrász (1859–1948)

január 27, 2017 - 23:55

Az első norvég női szobrász karizmatikus egyéniség volt, tehetséges, öntörvényű, sikeres. Ålesundban született, a Borgerlige Pigeskole elvégzése után Bergenben volt tanítónő. A neves szobrász, Stephan Sinding tehetségesnek találta és tanítványának fogadta. Első kiállítása is Bergenben volt. 1885-ben Berlinben, 1887-ben Párizsban tanult, ahol végül tobb, mint húsz évet töltött, a helyi művészvilág befogadta. Dolgozott bronzzal és márvánnyal, készített mellszobrokat és hatalmas méretű alkotásokat. 1910-ben tért haza és Mindeben telepedett le, ahol haláláig több, mint 70 szobrot készített. Franciaországban az Ordre des Palmes académiques, hazájában a Litteris et Artibus és a Kongens fortjenstmedalje i gull kitüntetéseket kapta meg. Megmintázta az első norvég feministát, et is:

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ida Thoresen svéd szobrász (1863–1937)

augusztus 04, 2017 - 21:22

Göteborgban született, eleinte hazájában, majd 1895-99 között Párizsban tanult, az Académie Julian és az Académie Colarossi növendéke volt. A klasszikus iskola képviselőjeként  ért el sikereket, Párizsban és Rómában is volt stúdiója. 1912-ben a Föreningen Svenska konstnärinnor (svéd művészek egyesülete) elnökségi tagjává választották. Munkái megtalálhatók a stockholmi Nemzeti Múzeumban és a Zenetörténeti Múzeumban. Híres szabadtéri szobrai a Faun,  a Táncos és a Krisztus az erdőben.

Anne Whitney amerikai szobrász, költő, feminista (1821–1915)

augusztus 31, 2019 - 20:18

Watertown-ban született, jómódú, haladó szellemű családba. Testvéreivel együtt otthon, magántanároktól tanult, két évet egy magániskolában végzett, ahol tanítói oklevelet kapott. Fiatalon kezdett verseket írni és a szobrászat iránt is érdeklődött. Az 1850-es évek elején jelentek meg első versei, az első mellszobrot 1855-ben készítette. 1859-ben Poems címmel publikálta első verseskötetét. 1860-ban a National Academy of Design kiállításán szerepelt egy gyermeket ábrázoló mellszobra. 1867-ben tanulmányútra Rómába utazott, négy évet töltött ott.

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.