Elisabeth Kübler-Ross pszichiáter, író (1926–2004)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elisabeth Kübler-Ross pszichiáter, író (1926–2004)

május 25, 2015 - 22:59
Svájci születésű orvos, pszichiáter, író.

Elisabeth Kübler-Ross

A halálközeli kutatások úttörője, haldoklókkal való bánásmód szakértője.

Szakterületén alapműnek tartott könyve a gyász feldolgozásáról, az On Death and Dying (magyarul megjelent: A halál és a hozzá vezető út, ford. Dr. Blasszauer Béla, Budapest: Gondolat, 1988), melyben először írja le a gyász öt szakaszát: 1. elutasítás, 2. düh, 3. alkudozás, 4. depresszió, 5. belenyugvás.Utolsó munkája On Grief and Grieving címmel röviddel halála előtt jelent meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A világ első női idegsebésze: Sofia Ionescu-Ogrezeanu román orvos (1920–2008)

május 25, 2015 - 22:02

1939-ben a bukaresti orvosi egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1943 nyarán a Fălticeni kórház sebészeten dolgozott önkéntesként, főleg amputációkat végzett. 1943 októberétől a bukaresti 9. számú kórház rezidense volt, a város bombázása alatt neki kellett egy sürgős agyműtétet elvégeznie. Diplomájának kézhezvétele után a kórház híres vezető idegsebésze, Dimitrie Bagdascar felajánlotta, hogy lépjen be a csapatába. Az ott töltött 47 év alatt szakterületén nemcsak hazájában, de az egész világon elismert lett. 

Ligeti Magda ideggyógyász, pszichoanalitikus (1909 - 1977)

május 30, 2015 - 22:22

A szegedi egyetemen diplomázott, 1935-től 1943-ig a Zsidó-kórház idegosztályán dolgozott. A háború után intézeti főorvosként pszichoterápiával, gyerekek nemi felvilágosításával foglalkozott, cikkeket, könyveket publikált a témában.

1947-ben Gyerekeknek felnőttekről c. könyvét betiltották. Mottója a következő volt: 

Nemi felvilágosítás 8—14 éves gyermekeknek, hogy hogyan legyen szabad a lelkileg megnyomorított, eddig ósdi babonákon nevelt gyerek! 

Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI.