A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43
Az elsők között hívta fel a figyelmet a családon belüli erőszak problémájára, egyben az élvonalban küzdött az állatok "tudományos célú" élveboncolása ellen. 

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból. Néhány hónappal később megenyhült, azonban lánya The Intuitive Theory of Morals (1855) című értekezése újra felbőszítette.

Frances Power Cobbe apja 1857-ben bekövetkezett halála után egy ideig utazgatott (gardedám nélkül, ami botrányszámba ment!), és szembesülve a szegénységgel, elhatározta, hogy energiáit a társadalmi problémák enyhítésére fordítja.

Bristolba költözött, és Mary Carpenter társadalmi reformert segítette a szegénységben élő gyerekek számára létesített iskolái fenntartásában. 1861-ben megismerkedett Mary Lloyd szobrásszal, akivel annak haláláig együtt élt. Ugyanebben az évben - már Londonban élt - olvasta  írásait, és találkozott rel is. Összebarátkozott John Stuart Mill-lel, aki írásra biztatta - el is kezdett cikkeket küldeni több újságnak, sikerrel. Barátságot tartott fenn Darwinnal, azonban kemény kritikusa is volt.  

A bálok világa fiatalon sem vonzotta, így korán észrevette, milyen kevés lehetőséget kínál kora társadalma a nők számára. 1867-ben a London Society for Women's Suffrage tagja lett. Kiemelten foglalkoztatta a családon belüli erőszak és ezzel összefüggésben a nők anyagi kiszolgáltatottságának problémája: "Wife Torture in England" címmel cikket írt, és több hasonló pamfletet jelentetett meg. Munkájával hozzájárult ahhoz, hogy 1878-ban életbe lépett az új Matrimonial Causes Act, melynek értelmében az erőszakot elszenvedett nő külön élhetett férjétől, keresetét megtarthatta, és tíz éven aluli gyermekeihez felügyeleti jogot kapott.  

Az áldozatok kiszolgáltatottsága révén egyértelmű kapcsolatot látott a nők elnyomása, a gyermekbántalmazás és az állatkínzás közt, és mindhárom ellen igyekezett fellépni.  1875-ben a National Anti-Vivisection Society alapító tagja volt - a szervezet egy évvel később állatvédelmi törvényt fogadtatott el (Cruelty to Animals Act). Cobbe a későbbiekben azonban csalódott, nem találta elégségesnek a törvény által elért eredményeket, mert a kegyetlen állatkísérleteknek nem sikerült általa véget vetni, csak a feltételeik szigorodtak némileg. 

1884-ben társával és Hajjin nevű kutyájával együtt visszavonult, Wales-ben éltek. Mary Lloyd két évvel később meghalt. Frances Power Cobbe 1894-ben megírta önéletrajzát. 1904-ben halt meg, Mary mellett nyugszik a kis wales-i faluban, Llaneltyd-ben. Az általa alapított állatvédő szervezet a mai napig aktív.  

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.

A jogfosztott anyákért: Caroline Norton angol író, társadalmi reformer

május 23, 2016 - 23:32

Előkelő, elszegényedett családba született 1808-ban. Családi kényszerítésre feleségül ment George Nortonhoz, aki állandóan megalázta, kegyetlenül megverte. Caroline az írásban talált menedéket, versei, regényei népszerűek voltak, és így pénzhez jutott.