Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

november 30, 2017 - 14:47
Több találmány mellett nevéhez fűződik az a szenzációs találmány is, amellyel tengervizet lehet napenergiával sótalanítani.

A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakon végzett, doktori dolgozatát fizikai-vegytanból készítette.

1924-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Clevelandban dr. George W. Cryle professzor biofizikai laboratóriumában dolgozott.

1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanára, ott kezdett a napenergia hasznosításával foglalkozni. Az ő tervei alapján készült el 1948-ban a világon az első, napenergiával fűtött kísérleti ház Doverben, amelyet több ilyen követett.

1950-ben az intézet kutatási vezetője lett. Hőtárolási kutatásait több mint száz cikkben publikálta, a gyakorlati hasznosítást húsznál több szabadalma igazolta. Nevéhez fűződik az a szenzációs találmány is, amellyel tengervizet lehet napenergiával sótalanítani. 1995-ben, Budapesten halt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi Straub-F. Brunót bízta meg.

Lise Meitner osztrák fizikus (1878–1968)

november 04, 2020 - 23:31

Bécsben született, 1906-ban doktorált fizikából szülővárosa egyetemén. 1907-től a berlini egyetemen Max Planck professzor asszisztense lett, ott kezdődött többévtizedes munkája Otto Hahn vegyésszel. A radioaktivitás kutatása során tett felfedezéseiket közös publikációk sora tanusította. 1926-ban ő volt az első nő, aki Németországban fizikusi egyetemi professzori kinevezést kapott. 1933-ban zsidó származása miatt eltiltották az oktatástól, majd 1938-ban életveszélybe került és menekülnie kellett.

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.