A kanonizáció kirekesztő mechanizmusai nemek és műfajok szerint
Módosítás dátuma: 2012. február 05. vasárnap, 16:47 Írta: Antoni Rita 2012. február 05. vasárnap, 16:42
A klasszikus Mohácsy K.-féle tankönyvek alapján:
- a TK "helyreteszi" már az elején a tanulót, már a gyakran ostorozott detektívregényt is, és (ha egyáltalán megemlítik) tudományos-fantasztikus irodalmat (más műfajról szó sincs) a degradált "szórakoztató irodalom" területére száműzve.
- a 4 év alatt mindössze 4 női szerző kerül említése: Szapphó, Kaffka Margit, Nemes Nagy Ágnes, Szécsi Margit, közülük is csak az első szerepel a törzsanyagban részletesen tárgyalva. KM-ról csak kép van (Nyugatosok), NNÁ-ról egy apróbetűs bekezdés, SZM pedig a 4.-es kiegészítő anyagban szerepel csak.
Annyi újításra a hallgatóim felhívták a figyelmet, hogy Mary Shelley Frankensteinje emelt szinten szerepel "az irodalom határterületei" témakörben, törzsanyagban nem. Több nő az érettségi tételekben nem szerepel. (?)
- a fantasztikum irodalma egyáltalán nem képviselteti magát a középiskolai irodalomoktatásban, csak a szatirikus-abszurd formákban jelenik meg. (Gulliver utazásai, köpönyeg, Örkény, stb.)
- ha fantasztikus szerző említésre kerül, akkor csak realista művei kapcsán, fantasztikus munkásságát elhallgatják (St. Reymont, Poe, Maupassant, Babits, Jókai)
Ez ma is így van? Tapasztalatokra lennék kíváncsi!
Megosztás:

Írta: Melanie, február 05, 2012
Ami az irodalmat illeti, mi a négy év alatt csak Szapphót vettük, őt is csak röviden
Ami még szomorúbb, az a történelem tanítása. A feminizmusról csak egy fél oldal volt a tankönyvünkben és az sem túl korrekt. Például: "a szüfrazsett-mozgalom élharcosai fanatikus nők voltak"
Írta: rókatorta, február 20, 2012
Az a probléma, hogy a gimnázium négy éve jóformán semmire sem elég: megtanítják a klasszikusokat (az sem baj, ha a gyerek nem érti, csak böfögje vissza), a kortársakra (akik között pedig számos remek nőköltő/író akad) egyáltalán nem jut idő. És ez szomorú, mert éppenhogy a kortárs irodalom olvastatásával lehetne ezt a tárgyat közel hozni a fiatalokhoz. De persze fontosabb, hogy valaki a Szigeti veszedelmet sorról sorra föl tudja mondani, mint hogy tájékozódni tudjon a mai magyar irodalmi életben.




