Nőkért.hu

"Elvben egyetértünk, de..." - az igazságügyi bizottság a nők és az áldozatok jogairól

Írta: Tóth Katalin 2014. október 13. hétfő, 19:58

A fonyódligeti gólyatábori nemi erőszak és annak bagatellizáló, humorizáló, áldozathibáztató médiabeli tálalásai után "A nemi erőszak nem vicces!" címmel sajtónyilatkozatot adtunk ki, melyben indítványoztuk a médiatörvény módosítását a szexuális erőszak áldozatainak védelme, és a hazánk által aláírt, de még nem ratifikált Isztambuli Egyezményben foglaltak megvalósítása érdekében. A Magyar Nők Szövetségével közösen szervezett kapcsolódó demonstrációnkon magánszemélyként Szél Bernadett, az LMP társelnöke is megjelent, a sajtónyilatkozatunkban foglaltakkal egyetértett, így az LMP pár nappal később elkészítette a törvényjavaslatát, amelyet az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága, egyéb, kapcsolódó javaslatok mellett, a mai napon tárgyalt. Az eseményre Szél Bernadett több civilt is meghívott, hogy élőben követhessék, hogyan reagálnak közpénzből fizetett képviselőink fontos társadalmi problémákra. A Nőkért Egyesület képviseletében Tóth Katalin tagunk járt ott, beszámolója alább olvasható - a szerk.
 

1. A nemi esélyegyenlőséggel foglalkozó eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/149. szám) 
(Ikotity István, Sallai R. Benedek, Dr. Schiffer András, Schmuck Erzsébet, Dr. Szél Bernadett (LMP) képviselők önálló indítványa)

 
A Dr. Rubovszky György (Fidesz - KDNP) vezette bizottság első napirendi tevékenységeként kivette e pont tárgyalását az aktuálisan megvitatásra kerülő kérdések közül. A lépést azzal indokolták, hogy felkészülési időre van szükség, majd egy másik alkalommal tárgyalják.
 
 

2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek és kiszolgáltatottak fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1328. szám) 
(Dr. Selmeczi Gabriella, Bánki Erik (Fidesz) képviselők önálló indítványa)}

Bővebben: "Elvben egyetértünk, de..." - az igazságügyi bizottság a nők és az áldozatok jogairól

 

Anyaság és társadalmi szerepek

Írta: Dr. Török Zsófia 2014. október 03. péntek, 17:14

2014. október 2-án a Friedrich Ebert Alapítvány újabb fórumot tartott, „Párbeszéd a nemek közötti egyenlőségről: Az anyaság kérdése a nők társadalmi szerepeiről szóló diskurzusban” címmel, melyre hazai és külföldi szakértőket egyaránt meghívtak. Egyesületünktől két fő, Dr. Barna Emília  alelnök, és új tagunk, Dr. Török Zsófia orvos, kétgyermekes anya, az alábbi beszámoló szerzője vett részt - a szerk.
 
 

Az első előadó, dr. Gerberné Farkas Zsuzsanna felolvasása a „Családi értékek és a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdök változásai” címet viselte, és Emíliához hasonlóan belőlem is döbbenetet váltott ki (konkrétan elkezdtem kételkedni, hogy jó helyen vagyok-e ) – az előadó (a konzervatív Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke - a szerk.) meglehetősen idealisztikusan ábrázolta a helyzetet és az egekbe magasztalta a kormány családpolitikáját.

 

Nagy megkönnyebbülés volt Tóth Olga szociológus ezt követő előadása, amiben többek között – udvariasan, ám szilárd tényekre hivatkozva – tisztázta, miért megtévesztőek dr. Gerberné Farkas Zsuzsanna demográfiai adatokból és Kopp Mária munkásságának elemzéséből levont következetései a magyar társadalom gyermekszeretetéről és családközpontúságáról. Az előadás címe „A családmodell és az anyaság koncepciójának változásai a társadalomban” volt. Tóth Olga előadásában számomra a legérdekesebb Kirkpatrick elméletének ismertetése volt (lásd Tóth, p. 140- ), aki a gyerekvállalás hátterében álló különböző szociális, pszichés, társadalmi és érzelmi motivációkat elemezte (melyek az imént felvázoltaknál jóval komplexebbek). Ennél is meglepőbb volt az az elmélet, mely szerint  posztmodern ipari társadalmakban a gyermekek fogyasztási és presztízsjavaknak számítanak.

Bővebben: Anyaság és társadalmi szerepek

   

Októberben született

Írta: Mamika 2012. szeptember 30. vasárnap, 00:00

Október 1. Ormos Mária történész, akadémikus, 1930

alt

Diplomájának megszerzése után a debreceni majd a szegedi egyetemen tanított, 1963-tól a Történettudományi Intézet munkatársa, 1982-től a pécsi tudományegyetem professzora, két cikluson keresztül az egyetem rektora. Szakterülete a XX. századi történelem, világszerte elismert szaktekintély. Munkásságáért többek között Akadémiai- és Széchényi-díjat, Magyar Köztársasági Érdemrendet kapott. Néhány műve: Franciaország és a keleti biztonság; „Civitas fidelissima.” Népszavazás Sopronban 1921; Hitler élete és kora; A történelem vonatán; Közép-Európa – Van? Volt? Lesz?

 

alt

Október 1. Evelyn Sharp amerikai pilóta 1919 – 1944

Első repülőleckéjét 1935-ben, 16 éves korában apja egyik bérlőjétől kapta, aki ezzel egyenlítette ki tartozását. Ugyanebben az évben megszerezte az amatőr pilótaengedélyt, a következőben pedig a magánrepülési engedélyt. 18 évesen megkapta a kereskedelmi pilótaengedélyt is, ilyen fiatalon ezt még senki sem érte el. Kölcsönből megvette első gépét, amivel bemutatókon, versenyeken vett részt.  20 éves korától ő maga is repülőoktató lett. Az első jelentkezők között volt, amikor a légierő női pilotákat toborzott a WAFS-ba (Women's Auxiliary Ferrying Squadron), akkor már 2968 repülési órával rendelkezett. Már repülőszázadosi rangban volt, amikor 1944-ben lezuhant egy P-38 Lightning géppel. A Nebraska állambeli Ord-ban temették el, ahol egy repülőteret is elneveztek róla. 1992-ben neve bekerült a Nebraska Aviation Hall of Fame tagjai közé. 

 

alt

Október 2. Annie Leibovitz amerikai fotóművész, 1949

1975-ben elkísérte a Rolling Stones együttest világkörüli turnéjára, neve ekkor vált nemzetközileg ismertté. Évekig a Rolling Stone zenei magazin munkatársa, távozása után szabadúszóként dolgozott a világ legismertebb lapjainak. Elkészítette többek között John Lennon, Yoko Ono, Demi Moore, Brooke Shields, Sting, Bruce Springsteen, Miley Cyrus, Michael Jackson, Bill Gates és II. Erzsébet királynő portréját. Több fotóalbumot is publikált, néhány ezek közül: Olympic Portraits; Women; American Music; A Photographer’s Life 1990–2005.

alt

Október 2. Ann Smith Franklin amerikai nyomdász, kiadó 1696 – 1763

Férje, James Franklin (Benjamin Franklin testvére) 1735-ben bekövetkezett halála után megörökölte a családi nyomdát és nemcsak sikeresen vezette, de fejlesztette, tevékenységüket kibővítette. Évkönyveket, népszerű regényeket, jogi dokumentumokat adtak ki. 1758-ban fiával közösen elindították a Newport Mercury-t, mely rövid idő alatt Rhode Island első sikeres újságja, ő pedig azt első női kiadó lett. Megpályázta és elnyerte a kolónia papírpénzének a nyomtatási jogát, és ő lett a közgyűlés hivatalos nyomdásza is. Ő volt az első nő, akit beválasztottak a University of Rhode Island’s Journalism Hall of Fame tagjai közé.  

alt

 

Október 3. Csécsy Imréné Menzer Magda iparművész, keramikus, 1896 – 1972

A pesti Iparművészeti Iskolán végzett díszítő-festő szakon. Munkái gyakran szerepeltek hazai és külföldi kiállításokon, 1937-ben a párizsi világkiállításon ezüstéremet kapott. 1976-ban az Iparművészeti Múzeumban emlékkiállítást rendeztek munkáiból.

 Október 3. Kenojuak Ashevak kanadai képzőművész 1927 – 2013

alt

A kortárs inuit művészek közül az egyik legismertebb, Kanada nemzeti kincsei között tartják számon. A Buffin szigeten született, a hagyományos inuit életformában nőtt fel, halászott, vadászott, a természetben élt. Műveiben az itt szerzett élmények jelennek meg, a tenger, a madarak, állatok, a vad táj. Sokmindent kipróbált, grafikát, kisplasztikát, nyomatokat és szobrokat készített, munkái a világ minden táján keresettek. A Royal Canadian Academy of Arts tagja volt, sok más elismerésen kívül a legmagasabb kanadai kitüntetés, a Companion of the Order of Canada birtokosa. 

Október 4. Anne Rice amerikai író, 1941
alt

1976-ban jelent meg első könyve, az Interview With The Vampire (Interjú a vámpírral) ami egycsapásra híressé tett. A könyvet hamarosan több nyelvre lefordították, nagysikerű film is készült belőle. Azóta Anne Rice nemcsak az amerikai, de a nemzetközi sikerlisták egyik állandó éllovasa, A. N. Roquelaure és Anne Rampling írói álneveken is publikál. Néhány műve: The Queen of The Damned (A kárhozottak királynője); The Feast of All Saints (New Orleans-i történet); Belinda (Belinda); Sleeping Beauty (Csipkerózsika, trilógia); The Tale of The Body Thief (A testtolvaj meséje); Blood Canticle (Vérhozsánna).

 

alt

Október 4. Svava Jakobsdottir izlandi író, feminista 1930 – 2004

A XX. századi izlandi irodalom jelentős képviselője, a nők jogaiért kiálló meggyőződéses feminista. Egyetemi tanulmányait a Smith College-ban (Massachusetts, USA), a Somerville College-ban  (Oxford, UK) és az Uppsalai egyetemen (Svédország) végezte. Első elbeszéléskötete, a Tólf konur (Tizenkét nő) 19656-ben jelent meg. Dolgozott Izland svédországi nagykövetségén, 1971 és 1979 között az izlandi parlament tagja volt. 1968 és 1971 között ő volt az izlandi írók egyesületének az elnöke. 

Néhány munkája: Leigjandinn (Az albérlő, regény); Gefid hvort ödru (elbeszélések); Gunnladar saga (Gunnladar története, regény); Undir eldfjalli(elbeszélések);Hvad er í blyhólknum? (elbeszélések). 

alt

 
Október 5. Gyarmati Olga atléta, olimpiai bajnok, 1924

Diákkorában kezdett sportolni, 17 évesen száz síkon nyerte első magyar bajnokságát. Sokoldalú versenyző, sík- és gátfutásban, magas- és távolugrásban, súlylökésben egyaránt szép eredményeket ért el. Harmincegyszeres magyar bajnok, kétszeres főiskolai világbajnok. Az 1948-as londoni olimpián távolugrásban aranyérmet szerzett.

 

Október 5. Szabó Magda író 1917 – 2007

alt

Debrecenben  született, iskoláit is ott végezte. Latin-magyar szakos tanár, doktori értekezését a római kori szépségápolásról 1940-ben védte meg. Az irodalmi életben költőként indult, első kötete 1947-ben Bárány címen jelent meg. 1958 után sorra jelentek meg külföldön is nagy sikert arató regényei. Termékeny író, meseregényeket, ifjúsági könyveket, drámákat, esszéket is publikált, Abigél című regényéből tévésorozat készült. József Attila díjas, Kossuth díjas, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét és számtalan más kitüntetést. 

Néhány munkája: Tündér Lala; Sziget-kék (meseregény); Az őz; Disznótor; Pilátus; Katalin utca; Az ajtó; Für Elise (regény); Kiálts, város!; Az a szép, fényes nap (színdarab); Kívül a körön; A lepke logikája (esszék). 

alt

 

Október 6. Ligeti Magda ideggyógyász, pszichoanalitikus, 1909 – 1977

A szegedi egyetemen diplomázott, 1935-től 1943-ig a Zsidó-kórház idegosztályán dolgozott. A háború után intézeti főorvosként pszichoterápiával, gyerekek nemi felvilágosításával foglalkozik, cikkeket, könyveket publikál a témában. Néhány műve: Menekülő lelkek; Gyermekeknek felnőttekről; Igaz-e, hogy a gólya hozza a gyereket? Utóbbit 1947-ben betiltották.

alt
 
Október 6.  Florence Seibert amerikai biokémikus 1897 – 1991

Doktori disszertációját a Yale egyetemen készítette 1923-ban, 1924-től a University of Chicago kutatója volt. A tuberkulózis kutatásában szerzett nemzetközi elismertséget. Ő állította elő a PPD (purified protein derivative, tisztított fehérjekeverék) reagenst, amelyet napjainkban is alkalmaznak a tuberkulózis kimutatásában. Az intravénás terápia biztonságossá tételében is komoly eredményei voltak. 1932-től a University of Pennsylvania professzora volt nyugdíjazásáig, utána még 13 éven át rákkutatási programokban dolgozott. A Trudeau Medal és a Francis P.Garvan Medal kitüntetettje, 1990-ben felvették  a National Women’s Hall of Fame tagjai közé. 

 
Október 7. Berek Kati, színész, 1930
alt

1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színház szerződtette, ahol majdnem két évtizedet töltött. A Huszonötödik Színház egyik alapító tagja, játszott több vidéki színházban is. Néhány színházi szerepe: Kata (Shakespeare: A makrancos hölgy), Kurátor Zsófi (Németh László: Gyász), Claire Zachanassian (Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája), Orbánné (Örkény István: Macskajáték). Rengeteg filmben játszott, csak mutatóba: Kis Katalin házassága, Égi madár, Próféta voltál szívem, Tartuffe, Sacra Corona. Több kitüntetést kapott, többek között Jászai Mari-díjas, Kiváló művész, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának tagja.

 

Október 7. Marie Heim-Vögtlin svájci orvos 1845 - 1916

alt

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett. 1875-ben férjhezment Albert Heim geológushoz, a korabeli törvények alapján csak férje engedélyével folytathatta munkáját. 1901-ben egyik alapítója volt Svájc első nőkórházának, melyben nővérképző is működött. Orvosi tevékenysége mellett cikkeket írt a nők és gyerekek problémáiról, és szerepet vállalt szüfrazsett és antialkoholista egyesületekben is. 

 

alt

 Október 8. Rose Scott ausztrál feminista, 1847 – 1925

A XIX. század végén megélénkülő nőmozgalmak egyik kulcsfigurája. 1889-ben létrehozza a Women's Literary Society-t (Irodalmi nőegylet), ennek a tagjaiból alakult meg 1891-ben a Womanhood Suffrage League (Szüfrazset nők szövetsége). Cikkeket írt, előadásokat tartott, vitaesteket rendezett a nők helyzetének javítása és a választójog kiharcolása érdekében.

 

Október 8. Helga Stene norvég tanár, feminista, ellenálló 1904 – 1983

alt

1932-ben diplomázott az oslói egyetemen, néhány évig Berlinben majd Svédországban tanított. Norvégia náci megszállása idején komoly szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban. A háború után Oslóban tanított, munkájában különös figyelmet fordított a nemek közötti egyenlőség megteremtésére. 1956-ban tanulmányt készített a tankönyvekben fellelhető szexizmusról, javaslatokat nyújtott be ezek megszüntetésére. Aktiv szerepet vállalt a norvég és a nemzetközi feminista mozgalomban, tagja volt a  Women's International League for Peace and Freedom-nak. Az ellenállási mozgalomban való érdemeiért 1977-ben megkapta a St. Olavs Orden elsőosztályú lovagja érdemrendet. 

 

Október 9. Adrienne Clostre francia zeneszerző, 1921 – 2006

alt

A párizsi Zeneművészeti főiskolán (Conservatoire National Superieur de Musique de Paris) végzett. Eredeti hangvételű kompozícióval korán sikereket ért el, 28 éves korában már a római Grand Prix díj birtokosa. Pályafutása során számos nemzetközi elismerésben részesült. Néhány műve: Les musiciens de Breme (A brémai muzsikosok); Nietzsche; Le secret (A titok); Le triomphe de la vertu (Az erkölcs diadala); La Reine de Saba (Sába királynője); Lettres italiennes (Itáliai levelek)

 

Október 9. Margunn Bjørnholt norvég szociológus, közgazdász, feminista 1958

alt

A Tromso-i egyetemen diplomázott 1981-ben. Kutatásai széles skálán mozognak, foglalkozott alternativ pénzügyekkel, munka- és család, nemek közötti egyenlőség, férfiak és a férfiasság, kulturális örökség, és újabban a feminsta jogelmélet, feminista közgazdaságtan kérdéseivel. A Norsk Kvinnesaksforening (NKF, norvvég nőjogi egyesület) és a  Norges kvinnelobby (norvég nőlobbi) elnöke, az International Alliance of Women (nemzetközi nőszövetség) elnökségi tagja.

Néhány munkája:  Like Father, Like Son? The Transmission of Values, Family Practices and Work-Family Adaptations to Sons of Work-Sharing Men. Fathering: A Journal of Theory, Research and Practice about Men as Fathers 8 (3).   How Men Became the Local Agents of Change towards Gender Equality. Journal of Gender Studies 20 (1): 3–18. Advances in Feminist Economics in Times of Economic Crisis. In M. Bjornholt and A. McKay (eds.), Counting on Marilyn Waring. New Advances in Feminist Economics.

 

alt

Október 10. Harriet Hosmer amerikai szobrász 1830 – 1908

Művészi képességei korán jelentkeztek. Komoly, haladó szellemű nevelést kap, 1850-ben az első nő, aki engedélyt kap beiratkozni a Missouri Medical College anatómiai előadásaira. Néhány évvel később Európába utazik, Rómában és Londonban él, szobrait a kritikusok és a nagyközönség egyaránt ünnepli. Néhány műve: Beatrice Cenci; The Sleeping Faun (Az alvó faun); Zenobia in Chains (A leláncolt Zenóbia); Queen of Palmyra (Palmyra királynője); Puck; Isabella of Castille.

 

Október 10. Temes Judit úszó, orvos 1930 – 2013

alt

Olimpiai aranyérmes, az 1952-es helsinki olimpián világcsúccsal győztes 4x100 méteres magyar gyorsváltó tagja volt, 100 méter gyorson bronzérmet szerzett. Tizenháromszoros főiskolai világbajnok, 1954-ben váltóban Európa-bajnok, 100 méter gyorson ezüstérmes volt. Sokszoros világ- és Európa-csúcstartó. 1955-ben summa cum laude diplomázott a SOTE orvoskarán, sportpályafutásának befejezése után 1956-tól több klinikán dolgozott. 1975-ben a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetemen filozófiatanári, 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. Több évig volt a magyar- és az európai úszószövetség elnökségi tagja. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság sportdíját, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

 

alt

 

Október 11. Maria Bueno brazil teniszező, 1939

19 Grand Slam címmel dicsekedhet, háromszor nyert Wimbledonban, négyszeres US Open győztes, párosban tizenkétszer nyert, tízszer vezette a világranglistát. 1959-ben az Associated Press az év sportolójának választotta.

 

alt

Október 11. Adela Zamudio bolíviai költő, tanár, feminista 1854 – 1928

Paz Juana Plácida Adela Rafaela Zamudio Rivero hazájának leghíresebb költője, a boliviai feminista mozgalom alapítója. Tanárként sokat tett azért, hogy a családok lánygyerekeiket is taníttassák, egyetemre küldjék. Irodalmi munkásságán kívül cikkeket publikált a nők egyenjogúsításáról, a válás legalizálásáról, a feminizmus céljairól, a munkásnők helyzetéről, az egyház és az iskola szétválasztásáról. Alapító tagja volt a Feminiflor feminista folyóiratnak. Hazája születésnapját tette meg a Boliviai nők napjának

 

Október 12. Relle Gabriella operaénekes, 1902 – 1975

alt

A budapesti Operaházban 1924-ben, főiskolásként debütált, a Lohengrinben Elza szerepét énekelte. Nemcsak itthon, de külföldön is komoly sikerei voltak, a berlini Staatsoper rendszeresen hívta vendégfellépésekre. Pályafutása során az operairodalom szinte valamennyi szoprán szerepét eljátszotta, kritikusok szerint különösen Puccini operáiban nyújtott rendkívüli teljesítményt. Főbb szerepei: Liu (Puccini: Turandot); Mimi (Puccini: Bohémélet); Tosca (Puccini); Sieglinde (Wagner: A walkür); Gilda (Verdi: Rigoletto); Dorabella (Mozart: Così fan tutte); Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület).

 

altOktóber 12. Din Lin (Ding Ling) kínai író 1904 – 1986

Kína egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb írója. Háromszáznál több publikációja jelent meg, elbeszélések, regények, esszék, színdarabok, példabeszedek. Ő volt az első író, akinek női hősei a feudális, nőelnyomó kínai életmód ellen lázadtak. Hosszú élete során sok összeütközése volt az éppen aktuális hatalommal. A harmincas években Csang Kaj-sek alatt volt házi őrizetben, 1957-ben a kommunista vezetés jobboldali elhajlónak nyilvánította, bebörtönözték, könyveit betiltották.  Öt évvel később rehabilitálták, újra kiadták betiltott műveit is. Röviddel halála előtt az Egyesült Államokban egy nemzetközi íróprogram díszvendége volt. Műveit sok nyelvre lefordították, magyarul a Felkelt a nap a Szangan folyó felett című regénye olvasható.

 
Október 13. Dajka Margit színész, 1907 – 1986
alt

Gyerekszínészként kezdte, alig 15 évesen már szerződtette a Nagyváradi Színház. Magyarországi karrierje 1927 nyarán Hódmezővásárhelyen kezdődött, ahová Horváth Árpád hívta meg vendégszereplésre. Sokévtizedes, sikeres pályafutását parádés színházi- és filmszerepek alkotják. Kossuth díjas, Érdemes- és Kiváló művész. Néhány szerepe: Stázi (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő); Iluska (Kacsóh Pongrác: János vitéz); Katyusa (Tolsztoj: Feltámadás); Natasa, majd Vaszilisza (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Irina, majd Mása (Csehov: Három nővér); Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi); Dajka (Shakespeare: Romeo és Julia); Nagymama (Csiky Gergely: Nagymama). Néhány filmje: Liliomfi, A férfi egészen más, Herkulesfürdői emlék Égigérő fű, Macskajáték, Szindbád.

 

Október 13. Mary Kingsley angol utazó, felfedező, író 1862 - 1900

alt

Tipikus viktoriánus angol értelmiségi családjában a férfiak tanultak, utaztak, a nők otthon ültek. Formális oktatást nem kapott, tudást, műveltséget apja tekintélyes könyvtárából szerzett. Évekig ápolta beteg anyját, majd apját, harminc éves múlt, amikor mindkettő meghalt. Öröksége révén kinyílt előtte a világ. Afrikába utazott, egyedül. Angolában együtt élt a helyiekkel, akik megtanították evezni, a dzsungelben élni. Hazatértekor kiadót talált útinaplójára, és a British Museum támogatta következő útjait. Afrikával kapcsolatos nézetei sok tekintetben ellenkeztek a kor felfogásával, meggyőződése volt például, hogy káros európai életmódot és vallást erőltetni a helyi lakosságra. Utazásairól írt két könyve, a Travels in West Africa  és a West African Studies valamint újságcikkei igen népszerűek voltak. A búr háború idején önkéntes nővér volt Cape Town-ban, ott halt meg tífuszban, kivánsága szerint a tengerbe temették. 

 

Október 14. Baász Szigeti Pálma képzőművész, 1954

Marosvásárhelyen született, művei gyakran szerepelnek hazai és nemzetközi kiállításokon. Néhány műve: Mucinéni; Tájkép disznóval; Neked adom a rózsámat; Cirkusz, Amikor apáddal, egyszer Ibizán fagyiztunk.
http://baaszpalma.blogspot.com/

alt

 

Október 14. Ida Pfeiffer osztrák utazó, író 1797 - 1858

alt

Amikor két fia családot alapított, úgy döntött, saját életét éli és utazni kezdett. Első útja a szentföldre, Egyiptomba és Olaszországba vezetett, hazatérte után 1846-ban kiadta első könyvét Reise einer Wienerin in das Heilige Land (Egy bécsi nő útja a szentföldön) címmel. Következő útján északra ment, erről írt könyve: Reise nach dem skandinavischen Norden und der Insel Island (Utazás észak Skandináviába és Izland szigetére). 1846-ban világkörüli útra indult Dél-Amerika, Tahiti, Kína, India, Mezopotámia, Perzsia, Oroszország érintésével. Az útról írt Eine Frau fährt um die Welt (Egy hölgy világkörüli útja) című könyvével világsikert aratott. Hároméves pihenő után ismét útra kelt, második világkörüli útján Indonéziában egy ideig a kannibál Batak törzsnél élt, ő volt az első európai, aki visszatért és hírt adott a törzs életmódjáról. Négy évig tartó útjáról  Meine zweite Weltreise  (Második világkörüli utam) című könyvében számolt be. Ida Pfeiffer utolsó útja Madagaszkárra vezetett, ahol Ranavalona királynő bebörtönözte és csak nehezen tudott kiszabadulni. 1858-ban hazatért Bécsbe, és röviddel ezután trópusi betegségben elhunyt. 

 

Október 15. Marie Stopes tudós, szociális reformer, író 1880 - 1958

alt

A londoni University College hallgatója volt geológia-biológia szakon, 1902-ben diplomázott, doktori értekezését a müncheni egyetemen védte meg 1904-ben. Ezután a manchesteri egyetemen kapott katedrát, az első női előadók közé tartozott. 1918-ban jelent meg Married Love and Wise Parenthood (Házastársi szerelem és a bölcs szülő) című könyve, amely őszintén beszél a nők szexuális igényeiről és a fogamzásgátlásról. 1923-ban jelent meg a Contraception: Its Theory, History, and Practice (A fogamzásgátlás elmélete, története és gyakorlata), mindkettőt számtalan nyelvre lefordították. Hetvennél több könyvet publikált, több egyesületet alapított, hogy a fogamzásgátlás módszereit megismertesse. Férjével együtt Londonban létrehozták Anglia első családtervezési klinikáját. 1999-ben az angol újságolvasók szavazatai alapján Marie Stopes lett a Woman of the Millenium (az évezred asszonya).

 

Október 15. Jelena Gyementyjeva orosz teniszező 1981

alt

2000-ben Sydney-ben olimpiai ezüstérmet, 2008-ban Pekingben már aranyérmet nyert egyéniben. WTA tornákon 11 egyéni, 6 páros győzelme van. Grand Slam tornákon kétszer egyéniben, kétszer párosban jutott be a döntőbe, mindegyik alkalommal ezüstérmes lett. 2005-ben a FED kupagyőztes orosz csapat tagja volt. 2003 és 2010 között a legjobb tiz között volt a világranglistán, legmagasabb helyezése 2009-ben volt, ekkor a harmadik helyen állt. Az aktiv sportolástól 2010-ben vonult vissza. 

 

alt

 

Október 16. Mary Daly amerikai filozófus, teológus, radikális feminista, 1928 - 2010

Angolból hazájában, teológiából és filozófiából Svájcban doktorált. Évtizedeket tanított a jezsuista vezetésű Boston College-ban, miközben előadásaiban és könyveiben az egyház nőellenességét támadta. Néhány műve: The Church and the Second Sex (Az egyház és a második nem); Beyond God the Father (Túl az Atyaistenen); Pure Lust (Elemi vágy).
 http://www.marydaly.net/

 Október 16. Kilényi Mária író, műfordító 1895 - 1967

alt

1912-től a Budapesti Tudományegyetemen angolt és művészettörténetet hallgatott. Első novelláit az 1910-es évek elején polgári radikális lapok közölték, nyelvtanítással is foglalkozott. 1920-ban Yolland Arthur egyetemi tanár révén Svájcba került, nyelvtudását különböző szerkesztőségekben hasznosította. Többek között James Aldridge, Honoré de Balzac, Miguel de Cervantes, Jean Cocteau, O. Henry, Upton Sinclair, Robert Louis Stevenson, Jules Verne, E. L. Voynich műveiből fordított. Dramatizálta Jan Fučik börtönnaplóját, melyet a pozsonyi színház mutatott be. 

Néhány műve: Könnyek és korona; Legyetek éberek!; Ilonka a fergetegben.

 

Október 17. Mae C. Jemison amerikai űrhajós, orvos, 1956

alt

Az első női afro-amerikai űrhajós. A Stanford Egyetemen vegyészmérnöki, majd néhány évvel később a Cornell Egyetemen orvosi diplomát szerzett. Néhány évig a Békehadtest tagja, hazatérte után a NASA munkatársa lett. 1992-ben az Endeavour fedélzetén nyolc napot töltött az űrben.

 

 

 

Október 17. Alexandrine Tinne holland utazó, felfedező 1838 – 1869

alt

Gyarmatárúkereskedő apja halála után anyjával együtt komoly vagyont örökölt. Nem érdekelte a társasági élet, utazni akart. Európai utazásai után Afrika keltette fel érdeklődését, fel akarta térképezni a Nílus szudáni szakaszát.  Az eredetileg kísérőnek szánt utazó nem jelentkezett, ezért nélküle indultak el 1861-ben. Elérték a Chad tavat és a Nílus vízgyűjtőjét, de az expedíció sok tagja lázban meghalt, ezért vissza kellett fordulnia. Második expedíciójára 1863-ban indult, a Kongó északkeleti vízgyűjtőjét térképezte fel. Nemcsak rajzokat készített, mestere volt a fényképezésnek is. Az első nő akart lenni, aki átkel a Szaharán. Egy arab karavánhoz csatlakozott 1869-ben, útközben fel akart keresni néhány tuareg törzset, hogy megörökítse életmódjukat. Az útnak tragikus vége lett, bennszülött kalauzai kirabolták és megölték

alt

 

Október 18. Czeke Marianne irodalomtörténész, könyvtáros, 1873 – 1942

A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója 1901-től, magyarból, latinból, németből, franciából letette a tanári alapvizsgákat. Egyetemi tanulmányainak befejezésekor német filológiából doktorált 1904-ben. 1906-ban olyasmi történik vele, ami nővel azelőtt sohasem Magyarországon – kinevezik az Egyetemi Könyvtár könyvtárnokának.

 

Október 18. Lakatos Gabriella balerina 1927 – 1989

alt

Gyerekszínészként kezdte Lakner bácsi színtársulatánál, tíz éves korában felvették az Operaház balettiskolájába, Nádasi Ferenc növendéke volt. 1943-tól az Operaház tagja, 1950-től magántáncosa volt. Tökéletes technikája és szerepformálási tehetsége a legjobbak között is a legjobbá tette. Eltáncolta a balettirodalom valamennyi fontos szerepét. Nemcsak itthon, a nagyvilágban is sikereket aratott, többek között fellépett Rómában, Londonban, Moszkvában, Kairóban. Kossuth díjas, Érdemes- és Kiváló művész, megkapta a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített csillagrendjét és a finn Fehér Rózsa lovagrendet. 

Néhány szerepe: Lány (Harangozó Gyula: A csodálatos mandarin); Rozika (Harangozó Gyula: Furfangos diákok); Zaréma (Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút); Aisa (Anyiszimova: Gajane); Mária (Vojnonen: Diótörő); Odette-Odilia (Petipa-Ivanov: A hattyúk tava); Jeanne (Vojnonen: Párizs lángjai).

 

alt

Október 19. Marguerite Perey francia vegyész, 1909 – 1975

A párizsi Faculté des Sciences-en befejezett tanulmányai után az Institut du Radium-nál kezdi pályáját, Marie Curie közvetlen munkatársa lesz. 1939-ben önálló kutatással megtalálja a periódusos rendszer addig hiányzó, 87. elemét, amelyet hazája tiszteletére francium-nak neveznek el. 1962-ben a francia tudományos akadémia tagjai közé választja – nővel eddig ez még nem történt meg, ha két Nobel-díjjal rendelkezett, akkor sem.

 

Október 19. Amanda Theodosia Jones amerikai feltaláló, költő 1835 – 1914

alt

Tanítőnőként indult, majd az irodalom felé fordult. Első versei 1854-ben a Ladies’ Repository folyóiratban jelentek meg. Sokminden érdekelte, foglalkozott a spiritualizmussal is. 1869-ben a Chicagoban megjelenő Universe, majd a Western Rural és a The Bright Side  lapok szerkesztője volt. Több cikkében támogatta a szüfrazsett mozgalmat. 1873-tól ritkábban publikált, inkább találmányaira koncentrált. Ő volt az, aki a vákuumcsomagolás feltalálásával forradalmasította az élelmiszerfeldolgozó-ipart. Sikeres találmányai közé tartozik egy olajtüzelésű kályha is, melyet 1880-ban szabadalmaztatott. 1890-ben Chicagoban megalapította a Women's Canning and Preserving Company nevű konzervgyárat, ahol kizárólag nők dolgoztak. 

 

Október 20. Christiane Nüsslein-Volhard német biológus, 1942

alt

A tübingeni egyetem diplomázott biokémiából 1968-ban, genetikai témából készített doktori értekezését 1973-ban védte meg. Európa leghíresebb intézeteiben – Bazel, Freiburg, Heidelberg dolgozott, majd Tübingenbe hívták, ahol 1985-ben a Max Planc Intézet vezetője lett. 1995-ben a korai embrionális fejlődés genetikai ellenőrzésének területén tett felfedezéseikért Edward Lewis-al és Eric Wieschaus-al megosztva Nobel-díjat kapott.

 

 

alt

Október 20. Rékai Kati kanadai/magyar író 1921 - 2010

Budapesten született, 1948-ban férjével és két lányával Franciaországba, majd később Kanadába emigráltak, Torontóban telepedtek le. Rádióműsorokban és irodalmi lapoknál dolgozott, sokat tett a magyar kultúra megismertetéséért. Utazásairól, a felkeresett országok történelméről és életéről gyerekeknek szóló könyvsorozatot írt, mely hatalmas sikert aratott, sok nyelvre lefordították. Számtalan kitüntetés , többek között az Order of Canada és a  Saint-Exupéry díj birtokosa, 

Néhány munkája: The Adventures of Mickey, Taggy, Puppo and Cica, and how They Discover Brockville, Kingston and the Thousand Islands; The Adventures of Mickey, Taggy, Puppo and Cica, and how they discover Toronto; The Adventures of Mickey, Taggy, Puppo and Cica, and how they discover Budapest (Budapesti csavargások).

 

alt

Október 21. Ursula K. Le Guin amerikai író, 1929

A Harvard majd a Columbia egyetemen hallgatója, utóbbin diplomázott irodalomtörténetből. Első műve, az April in Paris (Április Párizsban) 1962-ben, a Fantastic c. folyóiratban jelent meg. A The Left Hand of Darkness (A sötétség balkeze) című könyve világsikert aratott, számtalan nyelvre lefordították, több díjat nyert vele. Sci-fi és fantasy műveken kívül verseket, gyerekeknek szóló könyveket is publikált. Néhány műve: A Wizard of Earthsea (A Szigetvilág varázslója); Four Ways to Forgiveness (A megbocsátás négy módja); Lavinia, (Lavinia); Fish Soup (Halleves); Tom Mouse (A Tom nevű egér).

 

Október 21. Fáy Mária Mocsáry Béláné utazó 1845 – 1917

alt

Férjével bejárta egész Európát, annak halála után néhány hónap alatt megtanult angolul és hosszú utazásokat tervezett. 1890-ben húgával bejárták a Balkánt, Görög- és Törökországot, Palesztinát, Egyiptomot, a Nílus mentén lehajóztak Núbiáig. Következő útja, már egyedül, India volt, három hónapot töltött ott, majd Ceylon következett. Rövid hazai tartózkodás után Észak-Amerikába utazott. Eljutott Mexikóba és Kubába is. Utazásairól saját fényképeivel illusztrált cikkeket, könyveket publikált.

Néhány munkája: India és Ceylon; Keleti utazás; Utazásom Észak- Amerika nyugati partvidékein. 

 

Október 22. Abigail Scott Duniway amerikai nőjogi aktivista, lapkiadó, író, 1834 – 1915

alt

Illinois államban született, ahonnan családjával Oregonba költöztek. A közel négyezer km-es utat ökrösszekereken tették meg, a kalandos út adta Captain Gray's Company or Crossing the Plains and Living in Oregon című, első könyvének témáját. Lafayette-ben telepedtek le, ahol tanítónőként helyezkedett el, 1853-ban házasságot kötött Benjamin Dunway-el. 1870-ben The New Northwest címmel elindította saját újságját, amelyben a női egyenjogúsági mozgalommal kapcsolatos nézetek komoly szerepet kaptak. Abigail hosszú évekig tartó munkájának is köszönhető, hogy a nők szavazati jogot kaptak Oregonban, ahol ő volt az első bejegyzett női választó.

 Néhány műve: The Mystery of Castle Rock, The Old and the New, Path Breaking: An Autobiographical History of the Equal Suffrage Movement in Pacific Coast States.

 

alt

Október 22. Sarah Bernhardt francia színésznő 1845 - 1923

Az „isteni Sarah” a tizenkilencedik század egyik legszínesebb alakja volt. A Comédie Française-ben kezdte pályáját, igen hamar rendkívül népszerű lett. Egy évadot Londonban játszott, majd visszatért Párizsba és megalapította saját színházát. Híres szerepei közé tartozott a Ruy Blas és a Phaedra, de eljátszotta a Hamlet címszerepét is. Ő volt az első nagy színésznő, aki némafilmben szerepet vállalt. Színészi tehetségén felül különcségeiről is híres volt - a Bois de Boulogne-ban párducot sétáltatott, amerikai útja során koporsóba feküdt, vörös léggömbbel átrepült Párizs felett. Tehetséges szobrász volt, színdarabokat, színházzal foglalkozó könyveket is írt, valamint My double life címen kiadta emlékiratait.

 
Október 23. Gertrude Ederle amerikai úszó, 1905 - 2003
alt

Tizenhárom évesen lett a Women's Swimming Association úszóklub versenyzője. 1921 és 1925 között 29 amerikai- és világrekordot ért el. Az 1924-es párizsi olimpián 400 méteres gyorsúszásban az aranyérmes amerikai váltó tagja, egyéniben 100 és 400 méter gyorson bronzérmes. Az első nő a világon, aki átúszta a La Manche-csatornát. Az 56 km-es távot 14 óra 39 perc alatt tette meg, két órával megjavítva az addigi rekordot. Gyerekkori betegsége miatt gyengén hallott, felnőttkorában teljesen megsüketült. Versenyzői pályafutásának befejezése után nagyothalló és süket gyerekek úszásoktatásával foglalkozott.

 

Október 23. Anita Roddick angol üzletasszony, emberjogi aktivista, környezetvédő 1942 - 2007

alt

Olasz bevándorlócsalád lánya, tanári oklevelet szerzett, de rövid ideig tanított. 1976-ban alapította a The Body Shop-ot, amely az évek során elképesztően sikeressé vált, szerte a világban több mint kétezer üzlet szolgálta ki sokszázmilliós vevőit. A Body Shop nem a megszokott üzlet, kizárólag környezetbarát termékeket forgalmazott, amelyeket állatkísérletek kizárásával teszteltek, és nem ígérték, hogy termékeiktől megfiatalodnak, szebbek és egészségesebbek lesznek vásárlóik. A cég nyereségének jelentős részét és halála után teljes vagyonát jótékony célokra adta. Elkötelezett környezetvédő és emberjogi aktivista volt, tevékenységéért számtalan kitüntetése mellett 2003-ban megkapta a Dame Commander of the British Empire rangot. 

 

Október 24. Ács Irén fotóművész, fotóriporter, 1924

alt

Szécsényben született, ott kezdte tizennégy évesen a szakmát. Néhány évvel később Budapesten, Székely Aladár műtermében lett segéd. 1956-ban a Néphadsereg c. folyóirat fotóriportere, 1959-től harminc éven keresztül az Ország-Világ fotóriportereként dolgozott. 1964-ben a World Press Photo emlékplakettjét kapta, 1978-ban első díjat nyer az Izvesztyija nemzetközi pályázaton. 1973-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. A MUOSZ 1988-ban Aranytoll kitüntetést adományoz neki, 1999-ben megkapta a Magyar Fotóművészek Szövetségének Életmű-díját.

Néhány megjelent kötete: Palócország, Őrizd meg..., Magyarország – Otthon. 

 

Október 24. Alexandra David-Néel belga/francia utazó, spiritiszta, író 1868 – 1969

alt

Nyughatatlan, tudásszomjas gyerek volt, nyelveket tanult, érdekelte a filozófia, a spiritualizmus, utazni akart. 18 éves korára már bejárta Európát, 1890-től két évet Indiában töltött, áttért a buddhista hitre. 1912-ben Tibetbe ment, megtanulta a nyelvet, éveket élte a szerzetesek életét. 1924-ben sikerült bejutnia Lhaszába, a tiltott városba. 1928-ban tért haza, könyveket publikált utazásáról, a tibeti életről, vallásról. 69 évesen ismét visszatért Tibetbe, kilenc év után tért haza, könyveket, cikkeket írt, előadásokat tartott, és tanult. 1968-ban megújította útlevelét, ismét útra készült, ebben 101 éves korában bekövetkezett halála akadályozta meg. 

Magyarul megjelent könyvei: A semmi hatalma; Az öt bölcsesség lámája; Utam Lhaszába; Mágusok között Tibetben; Fekete mágia, szerelmi mágia - avagy az ismeretlen Tibet.

 

Október 25. Catherine Hayes, Írország első operaprimadonnája, 1818 - 1861

alt

A szegény családból származó lány Lord Limerick házában volt cseléd, ott hallotta meg munka közben énekelni az egyik zeneértő vendég, aki Dublinba vitte és taníttatta. Catherine varázslatos hangjával hamarosan komoly sikereket aratott. Ő volt az első ír nő, aki a milánói Scalaban fellépett, és évekig vezető énekese volt. 1849-ben a Covent Gardenben való fellépése után Victoria királynő vendégül látta a Buckingham palotában. Európai sikereit követően az Egyesült Államokban és Kanadában turnézott, majd Dél-Amerika, Ausztrália, India következett. Pályafutása csúcsán, 42 éves korában halt meg. 

 

 

alt

Október 25.  Helen Blanchard amerikai feltaláló, üzletasszony 1840 – 1922

Korának jelentős feltalálója első találmányát 1873-ban szabadalmaztatta.  Főleg a varrás technológiájával, varrógépek tökéletesítésével foglalkozott, nevéhez fűződik a cikk-cakk öltés feltalálása. Talámányainak forgalmazására megalapította a Blanchard Overseaming Company-t, majd 1882-ben a Blanchard Hosiery Machine Company-t. Az 1890-es évek elején New Yorkba költözött, ott folytatta tevékenységét. Nevéhez fűződik többek között egy újfajta ceruzahegyező, sebésztű, rugalmas cipősarok betét, kalapvarró gép. Utolsó szabadalmát 75 éves korában kapta meg, ezt követő betegsége megakadályozta munkájának folytatását. 

 

Október 26. Mialkovszky Erzsébet jelmeztervező, 1928 - 1988

Az Iparrajz iskolában divattervező szakon tanult, tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Két évig a Nemzeti Színházban jelmeztervező gyakornok, majd 1951-től haláláig a Madách Színház jelmeztervezője. Hibátlan ízlése, a történelmi korok és stílusok ismerete, empátiakészsége nagyszerű munkákban teljesült ki. Vendégként dolgozott az ország szinte valamennyi színházában, szabadtéri előadásokon, több film és tévéjáték jelmeztervezője volt. 1965-ben Jászai Mari-díjat, 1982-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. Korok, divatok cimmel viselettörténeti könyve jelent meg.

 alt

 

Október 26. Mahalia Jackson amerikai gospel énekes 1911 – 1972

alt

A Gospel királynője New Orleansban született, gyerekkorától énekelt a baptista templom kórusában. 16 éves korában Chicagoba költözött, a Greater Salem Baptist Church tagja lett és ott énekelt tovább. 1930-ban jelent meg első szólólemeze. Szerződést kötött a Columbia Records-al, együtt dolgozott a Gospel zene királyával, Thomas Dorseyval, Duke Ellingtonnal, és ő maga is a legnagyobbak közé tartozott. Gyakran szerepelt a rádióban és televízióban, fellépett a Carnegie Hallban, 1952-ben rendkívüli sikerű európai koncertkörúton volt. Martin Luther King kérésére énekelt az 1963-as felvonuláson Washingtonban, és J.F. Kennedy elnök beiktatásán is fellépett. Részt vett és az évek során fontos szerephez jutott a polgárjogi mozgalomban.  1969-ben Movin’ On Up címmel jelent meg önéletrajzi kötete.  

https://www.youtube.com/watch?v=UEH7jyt1eoo

 

Október 27. Nawal El Saadawi egyiptomi író, feminista, 1931

alt

1955-ben végezte el az orvosegyetemet Kairóban, és egy kisvárosban kezdett praktizálni. Már középiskolai és egyetemi évei alatt is publikált, elbeszélések és regények mellet szociális és egészségügyi problémákkal foglalkozó írásai jelentek meg. Sikerei ellenére komoly támadások érték, különösen a nők helyzetével és a szexualitással foglalkozó cikkeiért. Az 1972-ben megjelent, Woman and sex című művét betiltották, őt magát állásából elbocsátották. Néhány évvel később az ENSZ tanácsadója lett. 1981-ben, több egyiptomi értelmiségivel együtt letartóztatták és bebörtönözték, ahonnan csak Anwar Szadat halála után szabadult. 

1982-ben megalapította az Arab Women's Solidarity Association-t (AWSA), a nemzetközi szervezet célja: "lifting the veil from the mind of Arab women" - az arab nők gondolkodásáról kerüljön le a fátyol. A szervezet nemzetközi sikerei annyira felbőszítették az egyiptomi kormányt, hogy 1991-ben betiltotta az AWSA-t, vagyonát pedig egy vallásos nőszervezetnek adta. El Saadawi beperelte a kormányt, de a pert elvesztette. 

 

alt

Október 27. Sylvia Plath amerikai író, költő 1932 – 1963

Iskoláit az Egyesült Államokban a Smith College végezte, betegsége ekkor jelentkezett először, idegösszeomlást kapott. 1955-ben Fulbright ösztöndíjjal két évet a Cambridge-i egyetemen töltött, itt találkozott Ted Hughes angol költővel, összeházasodtak, Angliában telepedtek le, két gyermekük is született. Sylvia első kötete 1960-ban jelent meg The Colossus and Other Poems címmel. Házassága felbomlása után gyermekeivel Londonba ment, itt adta ki egyetlen, önéletrajzi ihletésű regényét, magyarul Üvegbúra címmel jelent meg. Betegsége egyre jobban elhatalmasodott, harmincéves korában öngyilkos lett.

Néhány kötete: Three Women: A Monologue for Three Voices; Crossing the Water; Winter Trees; The Bell Jar; The Magic Mirror; The Bed Book; The It-Doesn't-Matter-Suit.

 

alt

Október 28. Jane Alexander amerikai színész, producer, író, békeaktivista, 1939

A The Great White Hope című darabban tűnt fel, alakításáért Tony díjat kapott. Több nagysikerű filmben játszott: Testament, Playing for Time (Emmy díjas), , All The President's Men, In Love and War. Elkötelezett természetvédő, tagja a Wildlife Conservation Society elnökségének. A békemozgalomban való érdemeiért 1988-ban Jehan Sadat díjat kapott.

 

Október 28. Unger Karolina operaénekes 1803 – 1877

alt

Bécsben született, Olaszországban tanult énekelni. Első fellépése Bécsben volt 1821-ben, Dorabellát énekelte a Cosi fan tutte-ban, a szerepre Franz Schubert készítette fel. Három évvel később énekelte először Beethoven Kilencedik szimfóniájának alt szólóját, ez bravúrszerepe maradt egész pályafutása alatt. Nemzetközi hírnévre tett szert, gyakran szerepelt Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban. 1833 októberében Párizsban lépett fel, ott mondta róla Rossini: „Ő a dél heve, észak energiája, érces tüdő, ezüst hang és arany tehetség.” 1841-ben férjhez ment François Sabatier francia íróhoz, két évvel később visszavonult a színpadról. 

 

Október 29. Susie Cooper angol kerámikus, 1902 - 1995

Az art deco egyik prominens képviselője, már kisgyerek korában tehetségesen rajzolt. 1919-ben ösztöndíjas a Burslem School of Art-ban. 1922-től a Grey & Co fazekascégnek dolgozik, ahol felismerik tehetségét, munkái hamarosan keresettek lesznek. 1929-ben saját műhelyt nyit, egyedi edényei és dísztárgyai szerte a világon keresettek. 1940-ben a Royal Society of Arts a Royal Designer for Industry címmel tünteti ki, nő előtte még nem kapta ezt az elismerést. Erzsébet anyakirálynő gyakori vásárlója volt, kedvenc teáskészlete is a Cooper márkát viselte.

 alt

 

alt

Október 29. Sarah Maddock ausztrál kerékpározó 1860 – 1955

Egy farmon nőtt fel, kiváló lovas volt. 1886-ban házasságot kötött egy ügyvéddel, három gyerekük született. Férje bíztatására tanult meg kerékpározni 1893-ban, együtt tették meg a Sydney és Bega közötti 483 km-t, ezzel ő lett az első ausztrál hosszútávú kerékpáros nő. Szintén ő volt az első nő, aki megtette a Sydney és Melbourne közötti 924 km-t, 9 napig tartott az út. A Sydney Bicycle Club, melynek tiszteletbeli tagja volt, aranyéremmel jutalmazta a 2575 km-es Sydney – Brisbane körútjáért. Példájára tanultak meg nők kerékpározni, több kerékpáros klub alapítása is a nevéhez fűződik, mint a Sydney Ladies' Bicycle Club, melynek elnöke volt. 1914-ben elvált férjétől, attól kezdve kevesebbet kerékpározott, a golf felé fordult az érdeklődése. 

 

Október 30. Sós Júlia tanár, szociológus, pedagógiai szakíró, 1923 - 1968

alt

Egyetemi hallgatóként részt vett az antifasiszta illegális mozgalomban, 1945 után a NÉKOSZ kollégiumi tanára. 1951-től több budapesti középiskolában dolgozik magyar-francia szakos tanárként. Nagyhatású nevelőegyéniség, aki diákjai körében élt. Keleti Károly utcai otthona jeles zeneszerzők, képzőművészek, közgazdászok, irodalmárok találkozóhelye volt. Rendszeresen publikált hazai és külföldi pedagógia és szociológiai folyóiratokban. 

Néhány műve: Arany János, Diákévek, diáksorsok, Egy szárnyaszegett nemzedék, Tanárok élete és munkája. 

 

alt

Október 30. Anne-Marie Durand-Wever német nőgyógyász 1889 – 1970

Diplomatacsalád gyereke, Bulgáriában, Romániában, Brazíliában és az Egyesült Államokban nőtt fel. Chicagoban kémiát hallgatott, majd Németországban járt orvosegyetemre. 1917-ben doktorált, Münichben az egyetem nőklinikáján kezdett dolgozni. 1920-tól aktív tagja volt a német nőszövetségnek, alapító tagja a Landesgruppe Bayern des deutschen Ärztinnenbundes-nek (Bajor orvosnők egyesülete). Fontosnak tartotta a lányok szexuális felvilágosítását,  a fogamzásgátlás lehetőségét, cikkeket, könyveket írt a témában. A nácik hatalomra kerülésekor ezeket a publikációit betiltották, munkáját  a háború után folytathatta. 1952-ben egyik alapítója és elnöke volt a Pro Familia-nak, a családtervezéssel, szexuális neveléssel és tanácsadással foglalkozó egyesületnek. 

 

Október 31. Pásztory Ditta zongoraművész, 1903 - 1982

alt

A budapesti Konzervatóriumban 1922-től először Somogyi Mór, majd Bartók Béla tanítványa volt, akihez 1923-ban feleségül ment. Tanulmányait félbeszakította, férje otthon foglalkozott vele. Néhány év elteltével közösen koncerteztek, kétzongorás hangversenyeket adtak szerte Európában és az Egyesült Államokban. 1940-ban a fasizmus elől az USA-ba emigráltak, Bartók ott halt meg 1945-ben. Pásztory Ditta 1946-ban hazatért. Gyakran koncertezett külföldön, fellépésein majdnem kizárólag Bartók műveket játszott. Végrendeletében Bartók Béláné Pásztory Ditta-díjat alapított, amelyet minden évben Bartók Béla születésnapján kell kiosztani. Olyan magyar zeneszerzőket és előadóművészeket jutalmaznak vele, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak zenei életünk fejlődéséhez.

 

alt

Október 31. Laura Bassi olasz tudós 1711 – 1779

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott.  Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel. Newton munkásságát ő ismertette meg az olasz tudósokkal. 28 szakmai cikket publikált, a legtöbb fizikával, hidraulikával foglalkozott. 1776-ban, 65 éves korában az egyetem kinevezte a kísérleti fizika professzorának. Hosszú karrierje sokat segített a nők elfogadására a tudományos életben.

 

 

 

   

Faszagyerekek kontra zabigyerekek

Írta: rd 2014. szeptember 28. vasárnap, 14:53

 
2014. szeptember 28-án, a legális és biztonságos abortuszhoz való jog nemzetközi világnapja alkalmából.

 

A gólyatáboros erőszak nyomán néhány hete került előtérbe az ELTE JTK-n évtizedek óta „Jogászinduló”-ként számontartott műremek, sőt annak egyik előadása is. Aki még nem ismerné és elég edzett, megnézheti itt.

Azóta is rendszeresen visszacseng a fülembe a büszke két sor:

Jogászok vagyunk mi, faszagyerekek, tőlünk származnak a zabigyerekek… ”

Aha. Hát jó, hogy tudjuk végre.

 

Lehet persze ez erős túlzás, sőt egyesek szerint csupáncsak poén - ám attól még tény, hogy ezt melldöngetve vagy humorként hirdethetik a huszonegyedik század jogászhallgatói egy olyan társadalomban, amely évszázada állami jogi módszerekkel és propagandával igyekszik a nőket meggátolni , befolyásolni, kordában tartani a szabad döntésükben az abortuszt illetően.

Bővebben: Faszagyerekek kontra zabigyerekek

   

„Nem hagyom, hogy megírjanak” - jubileumi feminista konferencia Szegeden (I. rész)

Írta: Antoni Rita 2014. szeptember 27. szombat, 15:48

Szegeden nem nagyon hemzsegnek (…) a feministák (…) A modern, merész kulturtörekvések nehezen férkőznek a szegedi bennszülött szívéhez; nincs ott hely ilyesmire, tele van az konzervativizmussal, faji büszkeséggel, úrhatnám és ihatnám vággyal. (…) Ide ugyan jöhet prédikálni a bájos ms. Corbet, a bőszoknyájú Bédyné Schwimmer Rózsa, a mézes-mázos Glücklich Vilma; a feminizmusnak nehéz tért hódítani Szegeden; a geologusok szerint mifelénk nagyon alkalmatlan erre a talaj: homokos és népies – írta a Délmagyarország 1913. május 27-én.
 

Fél év múlva, 1914. január 11-én mégiscsak megalakult a Szegedi Feminista Egylet – és ennek éppen 100 éves évfordulóján, 2014-ben, szept. 19-20-án került sor a szintén jubileumi, 10. Nyelv, ideológia, média interdiszciplináris feminista konferenciára. Nem éppen a progresszió jele, hogy a sajtó ezúttal távolmaradt – a mai szegedi újságírók példát vehetnének elődeikről, akik ugyan nem csak támogató cikkeket közöltek, ám a város minden feminista rendezvényéről tudósítottak.

 

Mindenesetre azt elmondhatjuk, most már alkalmas(abb) a talaj: példátlanul nagy létszámban jelentek meg az előadók és az érdeklődők, az SZTE BTK Konferenciaterme péntek délután zsúfolásig megtelt; és belépéskor rögtön megpillantottam a megszokott, szinte a kezdettől kitartó résztvevők (pl. Joó Mária, Tatai Erzsébet, Zerkowitz Judit, Dér Csilla Ilona, Louise O. Vasvári, Sándor Klára, Hódosy Annamária, Konczosné Szombathelyi Márta, Huszár Ágnes, stb.) több, ebben a körben újnak számító arcot, pl. Kováts Esztert a Friedrich Ebert Alapítványtól (jelenleg Soós Eszter Petronellával politológushallgató minőségben), Juhász Borit, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnökét, Szekeres Valit, tagunkat, az Óbudai Egyetem oktatóját, továbbá sokak plátói szerelmét kedvencét, Szabó Móni pszichológust, feminista bloggert. Örömmel látom, kezd elindulni az általam régóta várt pozitív tendencia, és – a főszervező, Barát Erzsébet, Zsazsa a korábbi években is tett erre erőfeszítést, pl. néhány civil nőszervezet képviselőinek meghívásával – csökken a klikkesedés, az akadémiai és a lobbista illetve aktivista feministák fokozatosan közelednek egymáshoz.

 
 
Szabó Gábor rektor megnyitója után – aki örömét fejezte ki az egyetemen folyó kutatások változatossága miatt, ám egyetlen előadást sem hallgatott meg, ahogy összességében nem láttam túl sok, a befogadó intézmény más tanszékéről érkező, akár férfi, akár női oktatót (kivéve a Francia Tanszék vezetőjét, Szász Gézát, aki már nem először vett részt aktívan az eseményen) – az első, plenáris szekcióra került sor.

Bővebben: „Nem hagyom, hogy megírjanak” - jubileumi feminista konferencia Szegeden (I. rész)

   

A nemek egyenlősége a férfiak ügye is - Emma Watson beszéde

Írta: Fordította: Zelei Bori 2014. szeptember 23. kedd, 17:15

Emma Watson ENSZ jószolgálati nagykövet beszéde a HeForShe kampány nyitó eseményén a New York-i ENSZ központban 2014. szept. 20-án.
 
 
alt
 
 
Ma indítjuk el a “HeForShe” elnevezésű kampányt.

Azért fordulok önökhöz, mert a segítségükre van szükségem. Véget akarunk vetni a nemi egyenlőtlenségnek – és ehhez mindenkire szükségünk van.

Ez az első ilyen témájú kampány az ENSZ-ben: a lehető legtöbb férfit és fiút szeretnénk megszólítani és és arra ösztönözni, hogy képviseljék a nemek egyenlőségét. És nemcsak beszélni akarunk az ügyről, hanem meg is akarjuk mutatni, hogy megvalósítható.

Hat hónapja kaptam a kinevezést, és ahogy egyre többet beszéltem a feminizmusról, felismertem, hogy a nők jogaiért folytatott harcot a férfigyűlölet szinonimájaként szokás értelmezni. Ha egy dologban biztos vagyok, akkor az az, hogy ennek megálljt kell parancsolni.

Bővebben: A nemek egyenlősége a férfiak ügye is - Emma Watson beszéde

   

Felhívás a magyar nőkhöz - Szegedi Feminista Egylet, 1914

Írta: Antoni Rita 2014. szeptember 18. csütörtök, 15:16

Az alábbi felhívást a Feministák Egyesületének fiókja, a Szegedi Feminista Egylet tette közzé a Délmagyarország 1914. január 11-i számában - a hivatalos alakuló ünnepség napján.
 

Bővebben: Felhívás a magyar nőkhöz - Szegedi Feminista Egylet, 1914

   

Miért kell a nőknek választójog? A Feministák Egyesületének 31 érve (1909)

Írta: Antoni Rita 2014. szeptember 17. szerda, 14:33

 
1. Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmeskedni a törvényeknek, mint a férfi: kell tehát, hogy részt vehessen azok alkotásában.  

2. Mert a nőt éppen úgy megadóztatják, mint a férfit és mégsem szólhat bele az adók felhasználásába. 

3. Mert a képviselők csupán a választók kívánságaival törődnek; hiszen azoktól függ mandátumuk.

4. Mert amíg a nő nem választó és nem választható, addig senki sem kérdezi: mire van szüksége. Úgy bánnak vele, mint a gyermekkel, aki nem tudja, mi jó vagy mi rossz reá nézve.

5. Mert kell, hogy a parlament a nép akaratát fejezze ki; ez pedig lehetetlen, amíg a nőket, a nép nagyobbik felét megakadályozzák akarata közvetlen nyilvánításában.

6. Mert vannak a nőnek speciális, az anyasággal kapcsolatos érdekei; ezeknek szószólója csakis ő maga lehet. Csak az tudja, hol szorít a cipő, aki viseli.  
 
7. Μert a férfiak a nőre nézve sértő törvényeket hozták, megkérdezésük nélkül; ezeket csak a nők maguk fogják igazságosan megváltoztatni.  

8. Mert a nő elől sok pályát elzártak és a férfiaknak tartották fenn a legjobban fizetett és legkényelmesebb hivatalokat.

Bővebben: Miért kell a nőknek választójog? A Feministák Egyesületének 31 érve (1909)

   

"Halljuk Greisingernét!"- Kerecsényi Ilona és a feminista mozgalom Szombathelyen

Írta: Antoni Rita 2014. szeptember 16. kedd, 14:31

     A Feministák Egyesülete az 1897 augusztusában alakult Országos Nőtisztviselők Egyesületéből vált ki 1904 végén, Glücklich Vilma elnökkel és Schwimmer Rózsa ügyvezetővel. A két egyesület a továbbiakban is szorosan együttműködött, több aktivista, pl. Schwimmer Rózsa vagy Wilhelm Szidónia mindkettőben dolgozott, és 1907-től megjelenő lapjuk, A Nő és a Társadalom is közös volt. Kezdettől fogva fontos céljuk volt a terjeszkedés, mely által „cáfolható az a hiányos információkon alapuló vélekedés, hogy a mozgalom belvárosi úrinők belterjes köre lett volna.” (Elekes, p. 43.) A vidéki fiókszervezetek gyakorlatilag mindkét egyesület céljait képviselték, függetlenül attól, hogy névleg melyikhez csatlakoztak. 1907 októberében gyors egymásutánban alakult meg a pécsi és a nagyváradi, majd ugyenezen év novemberében a szombathelyi nőtisztviselők egyesülete.


 

alt

     

     A szombathelyi nőmozgalom karizmatikus vezetője, Kerecsényi Ilona 1861. aug. 18-án a Vas megyei Terestyénszecsődön született református családban, a négy gyermek közül elsőként. Elemi iskolába Körmenden járt, majd 1877 és 1880 között a Győri M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet kiemelkedő hallgatója volt, itt elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett. Feltehetően nagy hatással volt rá az igazgatónő, Kasztner Janka és ars poeticája: „Aki csak annyit tesz, mint amennyi a kötelessége: az szolga.” 1880 őszétől a Zirzen Janka vezette Budapesti Polgári Iskolai Tanítónőképzőbe járt. Megtanult németül, franciául, később angolul is.

Bővebben: "Halljuk Greisingernét!"- Kerecsényi Ilona és a feminista mozgalom Szombathelyen

   

A nemi erőszak nem vicces! - akkor sem, ha férfi az áldozat

Írta: Antoni Rita 2014. szeptember 15. hétfő, 14:19

A Nőkért Egyesület közleménye, 2014. szept. 15.

Sajnos nem kellett sokat várnunk, hogy a szexuális erőszak újabb bagatellizálását észleljük a mainstream médiában, ezúttal a férfi áldozatok rovására.
 
Az Origo hírportál a mai napon Facebook-oldalán egy amerikai férfi elleni szexuális erőszakot úgy mutatott be, hogy azzal a bűncselekményt bagatellizálta sőt erotizálta; holott mint nagy olvasottságú médium felelős az erőszakról való közvélekedés alakításában, továbbá, az olvasók közt is lehetnek érintettek, akikre "szegény páraként" utalni nem árulkodik túl sok empátiáról, vagy a méltóságuk tiszteletben tartásáról.
 
alt
 
Amerikai adatok szerint minden 6. nőt és minden 33. férfit ér élete során szexuális jellegű erőszak. (Az FRA magyarországi adatai szerint a 15 év feletti nők 9 százaléka válik élete során áldozattá, férfiakról egyelőre nincsenek hazai adatok.) Férfiak esetében az elkövető jellemző módon szintén férfi, de, mint a most a médiában megjelenő eset is mutatja, előfordulhat, hogy nő. Az, hogy egy jelenség ritka, vagy a közvélekedés szerint kevéssé valószínű, nem jelenti azt, hogy nem kell komolyan venni, és azt sem, hogy az áldozatoknak ne járna ki a segítség és az emberi méltóságuk tiszteletben tartása.
 
Függetlenül az elkövető és az áldozat nemétől, szexuális erőszak minden olyan szexuális jellegű cselekedet, amibe az áldozat nem egyezett bele - beleértve azokat az eseteket is, amikor az áldozat beleegyezésre képtelen állapotban volt (részeg volt, aludt, stb.).
 
Mivel a kommentekből ítélve túl sokan kíváncsiak a hogyanra, és ilyen alapon tagadják az erőszak valódiságát, hangsúlyozandó, hogy 1. a beleegyezés hiánya erőszak, függetlenül attól, hogy az aktus hogyan, milyen testrészekkel történt, 2. bizonyos testi reakciók (nedvesedés, erekció) szexuális erőszak esetén is felléphetnek az egyén akaratától függetlenül, és ez NEM JELENT BELEEGYEZÉST.
 
Továbbá: a BDSM jellegű szexuális kapcsolat - amire a cikk illusztrációjaként használt kép utal -  kölcsönös beleegyezésen és előre rögzített szabályokon alapul (beleértve a felek számára a szituációból való kilépés lehetőségét, amiről erőszak esetében nem beszélhetünk), így ismét csak hiba azt a szexuális erőszakkal összekötni, és a szexuális erőszakot ily módon elfogadhatónak láttatni.
 
Elképzelhetetlennek beállítani azt, hogy egy férfi számára egyáltalán ne legyen élvezetes egy (hetero)szexuális aktus ugyanazt a nemierőszak-kultúrát tartja fenn, aminek a nők is áldozatai.
 
Ezúttal is panaszt teszünk a Médiahatóságnál, másokat is erre biztatunk, és tiltakozásainkat addig folytatjuk, amíg a szexuális erőszak áldozatainak védelmére vonatkozó médiatörvény-módosítást a Parlament el nem fogadja, és annak betartása a hazai médiában alapvető etikai normává nem válik.
 
 
Linkek:
 
06-40-630-006 , hívható hétfőnként 10–14, szerdánként 14–18, péntekenként 10–14 óráig.
 

 
 
 
 

   

1. oldal / 65