Megakadályozta Juhász Gyula öngyilkosságát...

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Megakadályozta Juhász Gyula öngyilkosságát...

január 26, 2011 - 14:14

...majd maga is öngyilkos lett.

Klima Ilona és Juhász Gyula fiatalkori barátok voltak, a költő rajongott érte, és valószínűleg neki írta Strófák c. költeményét:

"Ó, álmaimnak tündérkirálynője,
Uralkodjál örökké lelkemen,
Engedd, hogy szívem álmát rólad szője,
Habár ez álom lenne szemfedője,
És hervadása ez a szerelem!

Te csak ragyogj tündéri szépségedben,
Míg én a szürkeségbe olvadok,
Míg egyre szebben, egyre ékesebben,
A te örök bájadtól ihletetten,
Fényt szórnak rád e lángoló dalok."

Szív Ernő a szombati Délmagyarországban "Klima Ilona hőstette" c. tárcájában emlékezik meg az orvosnőről, aki 1907. okt. 2-án a Lánchídon - azzal, hogy közölte vele: épp akkor jelent meg a verseskötete - lebeszélte az elkeseredett költőt a halálos ugrásról. "„Ennek a könyvnek megjelenése és sikere - emlékezett később a költő - az életemet adta vissza akkor, mert én bizony Léván, az Isten háta mögött nyomorogva, éppen leszámolni készültem mindennel.” - olvasható a Somogyi Könyvtár .

Sajnos fenti linken kívül kevés információ találtam Klima Ilonáról, pedig - noha a szépségét és körülrajongott múzsa-szerepét taglalják inkább - a saját jogán is említésre méltó, hiszen a 20. század elején egyáltalán nem tipikus módon nőként orvos lett.

Rejtély, hogy miért vált mégis morfium-függővé, és miért követte el végül fiatalon azt a tettet, amiről annak idején barátját lebeszélte. így szól:

"Gazdag volt, szép volt, ifjú és okos, mindenki imádta, de ő a Hedda Gablerek szilaj és konok elszántságával szembeszállott a fekete éjjel, amely életének ragyogását fenyegette: venyigekoszorúsan és fölemelt fővel, sugárzó tekintettel halálba ment,mert végtelen és féktelen szomjúságával, határtalan és korlátlan teljességével akarta az életet."   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Csajághy Márta ideg- és elmegyógyász

december 26, 2019 - 15:18

1937-ben elnyerte a „Mitteleuropäischer Wirtschaftstag" ösztöndíját.

A szegedi egyetemen 1943-ban a fertőző és gyulladásos ideg- és elmebántalmak kór- és gyógytana tárgykörből magántanárrá habilitálták.

Fő kutatási területe az idegszövettan és kóros elváltozásai voltak. Számos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban.

Fő műve: Die kindliche Ruhr und das Nervensystem (társszerzőkkel, Leipzig – Bp., 1940).

Hári Mária gyógypedagógus (1923–2001)

augusztus 28, 2017 - 23:59

A konduktor-pedagógus képzés megteremtője. 1945-ben, még medikus korában csatlakozott Pető Andráshoz, a konduktív pedagógia kidolgozójához. Módszerük alkalmazásával az addig gyógyíthatatlannak hitt mozgászavarokkal küzdők nagyrészét vissza lehet vezetni a mindennapi életbe. Diplomája megszerzése után Hári Mária egész életét a Pető Intézetnek szentelte. Dolgozott, publikált, fogadta a világ minden tájáról érkezőket, akik tanulni jöttek és utazott, előadásokat tartott, hogy mindenhol ismerjék meg módszerüket.