Kálmán Kata fotóművész, szociofotós (1909–1978)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kálmán Kata fotóművész, szociofotós (1909–1978)

április 19, 2020 - 23:38

Hevesy Iván és Kálmán Kata (Fotó: Bortnyik Sándor, részlet)

A Selmecbánya melletti Korponán született. Budapesten érettségizett. 1927-től testvérével  mozdulatművészeti iskolájába járt. Itt ismerkedett meg a filmtörténész Hevesy Ivánnal, aki megtanította fényképezni. 

Kálmán Katát a szakma minden ága érdekelte és mindegyiket ki is próbálta, szociofotók, természetfotók, néprajzi fotók, városképek egyaránt megjelentek kiállításain.

Nehéz sorsú osztálytársai révén már iskoláskorában feltűntek neki a társadalmi különbségek, ezért elsősorban szegényeket fotózott - művészetét a társadalom jobbítása szolgálatába akarta állítani. Első fotóit Jászjákóhalmán készítette. „A falukutatók fölfedező kedve és lelkiismereti parancsa indította el a rózsadombi lakásból Kálmán Katát, hogy az akkori autótlan világban vonatozva és gyalogszerrel Rolleiflexét, Kodak Duóját és Linhof kameráját a kezében cipelve elinduljon a Jászságba, a Hortobágy- ra, a Badacsony tövébe, Tardra és Kalota- szegre, de a főváros .nyomordzsumbujaiba és dzsungeljeibe is, lefényképezni azt, amit a falukutatók leírtak"  - mondja róla Boldizsár Iván. 

Legismertebb képe a „Kenyérevő gyermek".  

Keserves és szépséges arcok, férfiak és nők, gyermekek is, kicsik és nagyobbak, mindegyik elbűvöl a felvétel művészi tökélyével és megrendít az arcok kifejező erejével. Kálmán Kata fotói a jól látható szegénység ellenére az emberi lét elbitorolhatatlan méltóságát mondják ki" – írta Boldizsár Iván a TIBORC-album képeiről.

 

Néhány albuma:

  • Tiborc,
  • Kálmán Kata fényképeskönyve,
  • Szemtől szemben.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Langer Klára fényképész, illusztrátor (1912–1973)

február 22, 2019 - 21:52

Szociofotókat készített a munkások és parasztok életéről. Utazásai alatt készültek az Üldözött emberek, az Aratók, a Munkások, munkanélküliek, Mindannyian felelősek vagyunk értük című képsorozatai Gyűjteményes kiállítását 1961-ben rendezte a Fényes Adolf Teremben. 1972-ben elnyerte a Nemzetközi Fotóművészi Szövetség (FIAP) Honoraire Excellence kitüntetését.

Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965)

augusztus 24, 2019 - 18:43

Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.  
.

Németh Mária operaénekes (1897–1967)

március 12, 2018 - 22:51

A budapesti Zeneakadémián, majd Nápolyban tanult. Első fellépése a Városi Színházban volt, 1923-tól a budapesti Operaház tagja, majd 1924-ben bécsi Staatsoperhez szerződött. Hihetetlen nagyterjedelmű, tiszta szopránja felkeltette a neves operaházak és a közönség érdeklődését egyaránt, rengeteget vendégszerepelt. Fellépett Párizsban, Londonban, Milánóban. 1924-ben Rákosi Jenő díjat kapott, 1929-ben a svéd király a Pro litteris et artibus érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.