Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

február 24, 2019 - 01:32

Gálszécsi Ritoók Zsigmond királyi táblai elnök és Ungvár Berta lánya, 1868. júl. 15-én született Nagyváradon, középiskoláit ugyanott végezte. 1900-ban tett érettségi vizsgát a nagyváradi premontrei főgimnáziumban és azon év őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (ahol többek közt val együtt tanult), azután Lipcsében és Párizsban folytatta tanulmányait.

A nagyváradi Szigligeti-társaság tudományos irodalmi pályázatára kitűzött 200 koronás díjat neki ítélték 1897-ben A természettudományi irány a szépirodalomban című munkájáért. 1905-ben elnyerte az Új Idők irodalmi pályázatának díját, Egyenes úton egyedül című, az emancipáció dilemmáit feltáró regényével, ami az első magyar feminista regénynek is tekinthető. Cikkei a Nagyváradban, a kolozsvári egyetem Évkönyvében (1904. Látás a művészetben); az Új Időkben (1906. Pusztulás, elb.), az Egyetértésben és a Művészetben jelentek meg. Művészetfilozófiai írásai jelentek meg. Svédből fordított több regényt és novellát.

A Vasárnapi Kör egyik alapító tagja, de 1917 után szembefordult társaival. A két világháború közt eltávolodott a haladó szemlélettől, konzervatív társaságba, Tormay Cecile körébe került.

1925-ben alapító tagja, később elnöke az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének. Egy évvel később csatlakoznak a diplomás nők világszervezetéhez (IFUW, International Federation of University Women). Lapjuk a Magyar Női Szemle. Szintén 1925-ben az első magyar könyvtárosnővel, -nal válaszolnak a Napkeletben Korniss Gyula "Nők az egyetemeken" c. elmarasztaló írására. 1938-ban az IFUW  címmel könyvet adott ki

Továbbra is fordított, az északi szerzőket ő ismertette meg a magyar közönsággel, lefordította pl. Knut Hamsun Éhség c. regényét.  

 

Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Techert Margit (Magyary Zoltánné) filozófiatörténész (1900–1945)

május 04, 2019 - 20:38

Budapesten született 1900. okt. 17-én. Tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte 1918 és 1923 között. 1925-ben még egy fél évig tanult a louvaini egyetemen és az 1926/27-es tanévben a párizsi Sorbonne-on.

1924 és 1927 között a budapesti Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképzőjének franciatanára.