Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

február 24, 2019 - 01:32

Gálszécsi Ritoók Zsigmond királyi táblai elnök és Ungvár Berta lánya, 1868. júl. 15-én született Nagyváradon, középiskoláit ugyanott végezte. 1900-ban tett érettségi vizsgát a nagyváradi premontrei főgimnáziumban és azon év őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (ahol többek közt val együtt tanult), azután Lipcsében és Párizsban folytatta tanulmányait.

A nagyváradi Szigligeti-társaság tudományos irodalmi pályázatára kitűzött 200 koronás díjat neki ítélték 1897-ben A természettudományi irány a szépirodalomban című munkájáért. 1905-ben elnyerte az Új Idők irodalmi pályázatának díját, Egyenes úton egyedül című, az emancipáció dilemmáit feltáró regényével, ami az első magyar feminista regénynek is tekinthető. Cikkei a Nagyváradban, a kolozsvári egyetem Évkönyvében (1904. Látás a művészetben); az Új Időkben (1906. Pusztulás, elb.), az Egyetértésben és a Művészetben jelentek meg. Művészetfilozófiai írásai jelentek meg. Svédből fordított több regényt és novellát.

A Vasárnapi Kör egyik alapító tagja, de 1917 után szembefordult társaival. A két világháború közt eltávolodott a haladó szemlélettől, konzervatív társaságba, Tormay Cecile körébe került.

1925-ben alapító tagja, később elnöke az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének. Egy évvel később csatlakoznak a diplomás nők világszervezetéhez (IFUW, International Federation of University Women). Lapjuk a Magyar Női Szemle. Szintén 1925-ben az első magyar könyvtárosnővel, -nal válaszolnak a Napkeletben Korniss Gyula "Nők az egyetemeken" c. elmarasztaló írására. 1938-ban az IFUW  címmel könyvet adott ki

Továbbra is fordított, az északi szerzőket ő ismertette meg a magyar közönsággel, lefordította pl. Knut Hamsun Éhség c. regényét.  

 

Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965)

augusztus 24, 2019 - 18:43

Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.  
.

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki.