Elisabeth Grundtvig dán tanító, gyorsíró, fordító (1856–1945)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elisabeth Grundtvig dán tanító, gyorsíró, fordító (1856–1945)

május 21, 2015 - 22:38

Koppenhágában nőtt fel, 1884-ben szerezte meg tanítói oklevelét. 1890-ben – magas rangú hivatalnokok tiltakozása ellenére -  a dán parlament, a Rigsdagen első női gyorsírójává nevezték ki. Műfordítással is foglalkozott, többek között ő fordította munkáit dánra.  Elkötelezett, aktív tagja volt a dán nőszervezetnek, a Dansk Kvindesamfund-nak, tagja volt az elnökségnek. Szerkesztője volt a nőszervezet lapjának, a Kvinden og Samfundet-nek (A nő és a társadalom). Cikkeiben és beszédeiben sokszor hangsúlyozta, hogy a nők értékes, önálló emberek, nem kell alávetniük magukat a férfiak elvárásainak és követeléseinek. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Matilde Bajer dán feminista (1840–1934)

május 20, 2015 - 19:51
 Matilde Schlüter jómódú földbirtokos család lányaként 1840. január 4-én született. 1867-ben házasságot kötött Fredrik Bajer (1908-ban béke Nobel-díjas) pacifista, nőjogokért kiálló képviselővel, akivel közösen 1872-ben kereskedelmi iskolát nyitottak nők számára.
 
1871-ben alapító tagja és elnöke volt a Dansk Kvindesamfund-nak  (Dán nők szövetsége), és tagja lett a dán békeszervezetnek is.
 

Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

Ida Falbe-Hansen dán irodalomtörténész, fordító, feminista (1849–1922)

április 08, 2017 - 19:46

Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t. 1890-ben  az első nő volt, aki professzori kinevezést kapott a koppenhágai egyetemen, a skandináv filológia tanszéken. Sokat publikált, tanulmányokat, tankönyveket, svédből és norvégból fordított. Tagja volt a Kvindelig Læseforening-nak (Női olvasókör) és alapító tagja  a Dansk Kvindesamfund-nak (dán nőszervezet), utóbbinak néhány évig az elnöke volt. 1914-ben megkapta a Fortjenstmedaljen i guld (arany érdemrend) kitüntetést.