„A költészet Mozartja”: Wislawa Szymborska Nobel-díjas lengyel költő (1923–2012)  

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„A költészet Mozartja”: Wislawa Szymborska Nobel-díjas lengyel költő (1923–2012)  

április 29, 2017 - 21:34
Wisława Szymborska Nobel-díjas lengyel költő, esszéíró, irodalomkritikus, műfordító, „a költészet Mozartja”.

1923. júl. 2-án született a nyugat-lengyelországi Kornikban. Családja 1931-ben Krakkóba költözött, és Szymborska élete végéig ott élt. Miután a háború alatt illegális iskolákban képezte magát, 1945-1948 között a Jagelló Egyetemen lengyel filológiát és szociológiát tanult, de diplomát sosem szerzett. Nem nevezhető költőnek, élete során összesen 250 verset publikált.

Van egy szemeteskuka a szobámban. Este írom a verset és reggel újra elolvasom. Nem mindig éli túl az éjszakát.

- nyilatkozta a New York Times-nak. Személyes hangvételű, gondolati lírájának központi témája az ember egzisztenciális helyzete, illetve az egyén és a történelem kapcsolata. Verseit közérthetően, sok humorral fűszerezve írta. Az 1996-os irodalmi Nobel-díj indoklása szerint a rangos elismerést azzal érdemelte ki, hogy

költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket.

A díjnak köszönhetően vált nemzetközileg is ismertté, munkáit számos európai nyelvre lefordították és átültették arab, héber japán és kínai nyelvre is. 88 éves korában tüdőrákban halt meg.


 

Wisława Szymborska:
Macska az üres lakásban 
 
Nem halhat meg a macskának csak úgy. 
Mert mit kezdjen a macska
egy üres lakásban. 
Ugráljon a falra. 
Dörgölőzzön a bútorokhoz. 
Mintha semmi se változott volna, 
mégis kicserélődött minden. 
Minden a helyén,
mégis szanaszét.
És esténként már nem ég a lámpa. 
 
Léptek a lépcsőházban,
de ezek nem azok.
Egy kéz halat tesz a tálba, 
de ez a kéz sem ugyanaz. 
 
Valami nem kezdődik el 
a megszokott időben. 
Valami nem úgy pereg le, 
ahogy kellene.
Valaki itt volt és itt volt, 
aztán egyszercsak eltűnt, 
és most makacsul nincs. 
 
Minden szekrénybe belestünk, 
végigfutottunk a polcokon. 
Bepréselődtünk a dívány alá, hátha. 
A tilalmat megszegve
még a papírokat is szétkotortuk.
Mit tehetünk még. 
Alszunk, várakozunk. 
 
Csak jöjjön vissza, 
csak kerüljön elő. 
Akkor majd meglátja, 
hogy a macskával nem lehet így. 
Majd úgy megyünk elé,
mint akinek cseppet sem sietős, 
óvatosan,
vérig sértett tappancsokon.
És semmi nyávogás, ugrálás eleinte.

 
(Csordás Gábor fordítása)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Virginia Hamilton Adair amerikai tanár, költő (1913–2004) 

február 24, 2017 - 15:15

83 éves volt, amikor első verseskötete, az Ants on the Melon megjelent. Montclairben nőtt fel, a Mount Holyoke College-ban diplomázott, doktori értekezését a Radcliffe College-ban készítette. A California State Polytechnic University irodalmi tanszékének professzora volt 1957 és 1980 között. Gyerekkorában kezdett verseket írni, az 1930-40-es években néhány meg is jelent a Saturday Review, a The Atlantic és a The New Republic című lapokban. Férjhezmenetele és egyetemi tanári kinevezése után több, mint ötven éven át nem publikált.

Gabriela Mistral chilei költő, tanár, diplomata (1889–1957)

április 08, 2017 - 22:22

Az első latin-amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1945). Lucila Godoy y Alcayaga néven egy eldugott chilei faluban született, baszk és indián ősöktől. Tanárként komoly szerepet vállalt Chile és Mexikó oktatásügyében. Nápolyban, Madridban és Lisszabon volt chilei konzul, számtalan nemzetközi kulturális szervezet tagja, oktatott a Columbia Egyetemen és a Vassar College-ban az Egyesült Államokban. Költészetének fő témái a szerelem, halál, a vágyott, de meg nem élt anyaság és szülőföldjének szépsége. Versein kívül hazájában irodalmi díj őrzi nevét.

Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között).