Vida Goldstein ausztrál feminista (1869–1949) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Vida Goldstein ausztrál feminista (1869–1949) 

április 08, 2017 - 22:57
A legismertebb ausztrál feminista.

Az első nő a Brit Birodalomban, aki parlamenti képviselőválasztáson indult. Portlandban született, felvilágosult szellemű családba. Apja lányainak is alapos oktatást biztosított, anyagi és szellemi függetlenségre biztatta őket. Anyja a női egyenjogúság harcosa volt, Vida segített neki a Woman Suffrage Petition-t támogató aláírásokat gyűjteni. Belépett a United Council for Women’s Suffrage-be, 1899-ben elnökké választották. 1900-ban The Australian Women’s Sphere címmel alapított lapot. 1901-ben részt vett az American Women’s Suffrage Association nemzetközi konferenciáján. The Woman Voter címen hetilapot alapított 1909-ben. 1903-ban elindult a parlamenti választáson, 51497 szavazatával nem tudott bejutni. Az elkövetkező választásokon még négy alkalommal indult, egyre több szavazatot ért el, de bejutnia nem sikerült.  

Londonban (Vida Goldstein fehér ruhában)

A Nők Választójogát Deklaráló Bizottság

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Irene Longman ausztrál politikus, szüfrazsett (1877–1964) 

április 09, 2017 - 21:15

Az első nő, aki Queensland államban választáson indult és bekerült a Parlamentbe. Képviselősége ideje alatt a verandán étkezett, mert nem léphetett be a képviselőház éttermébe. Az épületben női mosdó sem volt. Irene óvónői diplomájának megszerzése után férjével Brisbane költözött. Aktívan részt vett a nőmozgalomban,  1912-ben a Queensland National Council of Women elnökévé választották. 1929-ben a Country and Progressive National Party (CPNP) színeiben beválasztották a parlamentbe.

Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

július 17, 2017 - 13:50

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé.

Isabelle Gatti de Gamond belga pedagógus, politikus, feminista (1839–1905)

július 28, 2017 - 21:16

Anyja Zoé de Gamond belga feminista, apja Giovanni Gatti olasz zeneművész volt. Párizsban született, ötéves korában költözött a család Brüsszelbe. Alapos nevelésben részesült, így anyja halála és a család elszegényedése után nevelőnő lett egy lengyel nemesi családnál. Az ott töltött idő alatt autodidakta módon megtanult görögül, latinul, és bővítette filozófiai ismereteit. 1961-ben tért vissza Brüsszelbe, a következő évben elindította a  L'Education de la Femme című lapot, melyben a lányok iskoláztatásának fontosságát és az erre kidolgozott tanítási módszereit propagálta.