Dale Spender ausztrál feminista, író, nyelvész (sz. 1943)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Dale Spender ausztrál feminista, író, nyelvész (sz. 1943)

szeptember 20, 2017 - 00:47

A feminizmus nem indított háborúkat. Nem ölte meg az ellenfeleit, nem állított fel koncentrációs táborokat, nem okozott éhínséget, nem élt kegyetlen módszerekkel. Harcait az oktatásért, a szavazati jogért, a jobb munkakörülményekért, a közbiztonságért, a gyermeksegélyezésért, a szociális ellátásért vívta. A bántalmazott és megerőszakolt nők számára felállított krízisközpontokért és menedékhelyekért, a menekült nők jogaiért, törvényi reformokért. Így hát amikor valaki azt mondja, hogy "én nem vagyk feminista", azt kérdezem: Miért nem? Mi a feminizmussal a problémád?  

A kortárs feminizmus karizmatikus alakja Newcastle-ban (New South Wales) született. 1974-től a James Cook egyetemen tanított, majd néhány évet Londonban töltött. Ott publikált első könyve, a Man Made Language (A nyelvet férfiak hozták létre) szolgált doktori dolgozatának alapjául. A könyvet azóta a feminista nyelvészet alapművének tekintik. Egyetemi professzor, az Athene Series and Pandora Press alapítója, a Penguin Australian Women's Library és a Great Women Series (UK) szerkesztője. Komoly szerepet vállalt a Second Chance Programme-ban, amely hajléktalan nőket segít.

Néhány munkája:

  • Invisible Women: The Schooling Scandal;
  • Feminist Theorists: Three Centuries of Womens Intellectual Traditions;
  • There's Always Been a Women's Movement in the Twentieth Century;
  • For the Record: The Making and Meaning of Feminist Knowledge;
  • Writing a New World: Two Centuries of Australian Women Writers;
  • Nattering on the Net: Women, Power and Cyberspace.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ailsa McKay skót közgazdász, feminista (1963–2014)

május 03, 2017 - 23:59

Kitüntetéssel végzett a Stirling egyetemen, doktori disszertációját Nottinghamban készítette és védte meg. 1991-től a Glasgow Caledonian University tanára, a közgazdasági tanszék vezetője, majd dékánhelyettes volt. Meghatározó szerepe volt az egyetem nőpolitikájának alakításában, abban, hogy ma ott az egyetemi tanárok egyharmada nő. Publikációiban főleg a gender egyenlőtlenséggel, a feminista szemléletű gazdaságtudománnyal foglalkozott. A skót kormány és az ENSZ tanácsadója volt.

Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

április 12, 2017 - 13:42

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses szüfrazsett volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak.

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.