Florence Nightingale 1820-1910

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Florence Nightingale 1820-1910

május 12, 2013 - 05:37
Május 12-én tartják az ápolónők világnapját, annak az angol nőnek a születésnapján, aki kidolgozta a modern ápolási elveket és az ápolónői munkát megbecsült hivatássá emelte. 
Május 12-én tartják az ápolónők világnapját, annak az angol nőnek a születésnapján, aki kidolgozta a modern ápolási elveket és az ápolónői munkát megbecsült hivatássá emelte. 
 
Nevét Firenzéről kapta, a városról, ahol született. Az előkelő társasághoz tartozó gazdag szülők két lányukat a kor igényeinek megfelelően nevelték – irodalmat, nyelveket, zenét és rajzot tanultak és készültek a rangjuknak megfelelő házasságra. 
 
Florence azonban kilógott a sorból. Nem akart férjhez menni, a szociális problémák iránt érdeklődött, rendszeresen látogatta a környékbeli családok betegeit, bejárt a kórházakba. Családja elszörnyedt, hogy a korabeli kórházak többnyire sötét, piszkos helyek voltak, tanulatlan, nemritkán iszákos személyzettel. Figyelmének elterelésére szülei európai körútra küldték Florencet. Barátaival bejárta Olaszországot, Egyiptomot, Görögországot és 1850 júliusában Németországon át tervezték hazaútjukat. Közben látogatást tettek a Düsseldorf melletti kaiserswerthi kórházban, ahol ápolónőképzéssel is foglalkoztak. Hazatérése után Florence meggyőzte szüleit és visszatért Kaiserswerthbe, ahol elvégezte a három hónapos nővértanfolyamot. Az itt tanultakon kívül komolyan tanulmányozta a különböző kórházak ápolási szokásait és terveket dolgozott ki hatékonyabb, humánusabb módszerekre. 
 
1853-ban a Hospital for Invalid Gentlewomen főfelügyelőjének nevezték ki, ahol meg tudta valósítani elképzeléseit, melyek közül szerinte a legfontosabb:
 
“Furcsának tűnhet ezt kijelenteni, de a legelső követelmény egy kórház iránt az, hogy ne ártson a betegnek.”
 
A kórház ápolási munkájának irányítása mellett cikkeket, tanulmányokat írt az ápolónői munka és a kórházi környezet megreformálása érdekében.
 
1854-ben cikkek jelentek meg a Times-ban, hogy a krími háború angol sebesültjei rendkívül rossz, elhanyagolt körülmények között, ellátatlanul szenvednek. Sidney Herbert hadügyminiszter, aki ismerte Florence tevékenységét, felkérte őt, hogy vegyen részt a katonai kórházak munkájában. Florence Nightingale 1854 novemberében érkezett Scutariba az általa kiválasztott 28 ápolónővel. Az orvosok, mivel női ápolók eddig nem dolgoztak a katonák között, eleinte bizalmatlanul fogadták őket, azonban néhány nap alatt bebizonyították hozzáértésüket. A szigorú higiéniai szabályok és a jobb ellátás eredményeként a katonai kórházakban drámaian csökkent a halálozási arány. A katonák komolyan tisztelték és mivel lámpájával kézben éjszaka is ellenőrizte állapotukat, a “lámpás hölgynek” hívták Florencet. A költő, Henry Wadsworth Longfellow írta "Santa Filomena" című versében:  
 
 
"In that hour of misery, a Lady with a lamp I see ..." (Gyötrelmemnek órájában egy hölgyet láttam lámpásával ...)
 
A fronton és a betegek között töltött kemény munka Florence egészségét is megtámadta, amelyet teljes mértékben sohasem nyert vissza. 
 
1859-ben közreműködésével alakult meg az első Visiting Nurse Association (körzeti ápolónők egyesülete), 1860-ban pedig megalapította a Nightingale Training School-t, amely a modern nővérképzés modelljévé vált. A próbaidős nővérek itt egyéves képzést kaptak, amely elméleti, de főleg gyakorlati munkából állt. 
 
Az évek során Florence Nightingale munkásságát nemcsak Angliában, de az egész világon elismerték. Nemzetközi tekintélynek számított az ápolástudomány területén, több, mint 200 cikket, tanulmányt, könyvet publikált. A polgárháború idején az Egyesült Államok tőle kért tanácsot a sebesült katonák ellátásához. 
 
Munkássága elismeréseként Florence Nightingale-t Viktória királynő 1883-ban a Royal Red Cross-al tüntette ki, 1907-ben pedig, elsőként a nők között, megkapta az Order of Merit érdemrendet. 1910. augusztus 13-án, kilencvenéves korában hunyt el.
 
A lámpás hölgy címmel regényt írt róla. 
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

november 28, 2015 - 15:23

A viktoriánus kor egyik legforradalmibb szellemiségű alakja 1828. április 13-án született gazdag földbirtokos lányaként. Apja társadalmi reformer volt és szerepe volt az 1832-es reformtörvény elfogadásában. Josephine-t inspirálta apja szellemisége. Élesen támadta korának álszent felfogását, fellépett a nők és gyerekek kiszolgáltatottsága, kihasználása ellen. Fiatalkorától élete végéig aktívan részt vett a feminista mozgalomban.  1852-ben férjhez ment George Butler tanfelügyelőhöz, aki hozzá hasonló elveket vallott.

Käte Frankenthal német orvos, politikus, pszichoanalitikus (1889–1976)

március 18, 2016 - 00:44
Käte Frankenthal

1889 . január 30-án született Kielben, 1914-ben szerezte meg diplomáját a Christian-Albrechts-Universität hallgatójaként. Berlinben a Rudolf Virchow kórházban kapott állást. A háború alatt balkáni hadikórházakban dolgozott. 1923-ben belépett a szociáldemokrata pártba. 1928-ban beválasztották a berlini városi tanácsba. Ugyanabban az évben otthagyta kórházi állását és egy munkásnegyed orvosa lett. A nácik hatalomrajutása után zsidó származása miatt megbízhatatlannak minősítették és elbocsátották. 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol pszichoanalítikai praxist nyitott.

Anna Laetitia Aikin-Barbauld, angol író, költő, irodalomtörténész, társadalomkritikus

szeptember 05, 2010 - 21:56

Anna Laetitia Aikin Barbauld (1743-1825) az angol romantika jelentős költője, esszéista, ezen kívül gótikus történeteket, illetve meséket is írt. Férjével a Palgrave Academy nevű fiúiskolát igazgatta, tanított is. Irodalomtörténészként 50 kötetes regénygyűjtemény szerkesztésével járult hozzá az angol kánon kialakulásához. Kiterjedt levelezést is folytatott. Leveleiben és esszéiben - kora normáit tekintve egy nő számára szokatlan módon - határozott politikai állásfoglalást tanúsított.