Ellen Key (1849–1926) svéd feminista, tanár, pedagógiai reformer

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ellen Key (1849–1926) svéd feminista, tanár, pedagógiai reformer

február 13, 2011 - 20:55
1849. december 11-én született a svédországi Sundsholmban Ellen Key, a „svéd Pallas”, „a radikális Európa nagynénje”, ahogyan a korabeli sajtó gyakran nevezte.

Ellen Key Hanna Pauli festményén

Apja Emil Key földbirtokos, liberális politikus, akinek azonban a gyermeknevelés terén rendkívül szigorú elvei voltak. Ellen nem részesült formális oktatásban, a gyerekeket otthon eleinte anyjuk, majd egy német és egy francia nevelőnő tanította. 1868-ban a család anyagi okok miatt Stockholmba költözött, Ellen itt a téli hónapokban Jenny Rossander hölgyek számára tartott tanfolyamát látogatta, emellett sokat és széleskörűen olvasott, és apja mellett a titkári teendőket is ellátta. 

1880-ban rövid ideig egy leányiskolában tanított, 1883-ban a stockholmi Munkásotthonban kezdett előadásokat tartani, a tanmenetben irodalom, történelem, művészetek, és a korabeli eszmei áramlatok egyaránt megtalálhatók voltak. Ellen Key fontosnak tartotta a népfőiskolák intézményét, ebben látta a nők továbbtanulásának egyik komoly lehetőségét.

Tanári munkája mellett rendszeresen publikált, kezdetben irodalmi esszéket, majd szociális és politikai jellegű cikkeket, különös tekintettel a nők problémáira, anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságukra, szavazati joguk megszerzésének fontosságára. Konzervativ körökben keményen támadták ateizmusát és a szabad szerelmet hirdető cikkeit. Nevét széles körben Om yttrande- och tryckfrihet (A szólás- és sajtószabadságról) című cikke tette ismertté. A korabeli pedagógustársadalom egyik részének komoly felháborodását, az oktatási reformok híveinek pedig lelkes helyeslését váltotta ki a Själamorden i skolorna (Lélekmérgezés az iskolában) című cikke. 

A századfordulón Ellen felhagyott a tanítással, sokat írt és előadásokat tartott, életműve több, mint harminc kötetből áll. 1900-ban jelent meg legismertebb, a mai pedagógusképzésben is alapvető jelentőségű könyve, a Barnets århundrade (magyarul A gyermek évszázada címmel adták ki). 1902-ben németül is megjelent, majd a nagy port felvert könyvet több nyelvre lefordították és így az egész világon ismertté vált. A Lifslinjer-ban (Életvonalak) azt mutatja be, milyen izgalmas intellektuális életet élhetnek a független és erősakaratú nők. A Kvinororelsen (A nőmozgalom) című könyvében feminista nézeteit, a nők erejébe vetett hitét, a Kriget, freden ochframtiden-ben (Háború, béke és a jövő) pedig pacifista meggyőződését hirdeti. 

Ellen Key 1926. április 25-én halt meg.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A svéd "szüfrazsett tábornok": Signe Bergman

november 18, 2016 - 20:58

Jómódú családból származott, magántanároktól kapott alapos oktatást, több nyelven beszélt. Néhány évet Angliában dolgozott először unokatestvére, Martina Bergman-Österberg intézetében, majd a British Museum-ban. Hazatérése után a Sveriges allmänna hypoteksbank-ban  (Jelzálogbank) dolgozott. Megbotránkozást keltett pusztán azzal is, hogy egyedül élt, amikor egy magafajta középosztálybeli dolgozó nőktől a környezet elvárta, hogy a szemérmesség érdekében ketten osztozzanak egy lakáson. 

A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

április 04, 2017 - 01:07

Jómódú családba született 1866-ban. Stockholmban az Åhlinska skolanban tanult. Korán kezdett érdeklődni a szociális problémák iránt, különösen a munkásnők helyzete foglalkoztatta, fontosnak tartotta élet- és munkakörülményeik javítását. 1898-ban megalapította a Föreningen Hem för arbeterskor-t (munkásnők egyesülete), melynek titkára volt. Alapító tagja volt a Centralförbundet för socialt arbete-nek (CSA, szociális munkások központi egyesülete). 1929-ben halt meg. 

Anna Whitlock svéd pedagógus, újságíró, feminista 1852 – 1930 

április 01, 2018 - 14:45

A Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt (LKPR) szüfrazsett egyesület egyik alapítója és elnöke a feminista eszmékkel már gyerekkorában megismerkedett, anyja Sophie Forsgrén nőjogi aktivista révén. 1875-ben a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképző elvégzése után külföldön tanult, és az Aftonbladet  tudósítója volt. 1878-ban iskolát alapított, ami  Whitlockska samskolan  néven világhírű lett. A Frisinnade kvinnor liberális egyesület elnökségi tagja volt. 1918-ban megkapta a svéd állampolgároknak adható legmagasabb kitüntetést, az Illis Quorum-ot.