Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

november 28, 2015 - 15:23
Keresztény, többgyermekes családanyaként, a viktoriánus illem határait áttörve küzdött a képmutató kettős morál, a prostituáltak diszkriminációja és az őket használó férfiak büntetlensége ellen.

A viktoriánus kor egyik legforradalmibb szellemiségű alakja 1828. április 13-án született gazdag földbirtokos lányaként. Apja társadalmi reformer volt és szerepe volt az 1832-es reformtörvény elfogadásában. Josephine-t inspirálta apja szellemisége. Élesen támadta korának álszent felfogását, fellépett a nők és gyerekek kiszolgáltatottsága, kihasználása ellen. Fiatalkorától élete végéig aktívan részt vett a feminista mozgalomban.  1852-ben férjhez ment George Butler tanfelügyelőhöz, aki hozzá hasonló elveket vallott. 1857-től Cheltenhamben éltek, ahol, miután hangoztatták rabszolgaságellenes nézeteiket, az előkelő társaság kiközösítette őket. 

1863-ban hatéves kislánya a szeme láttára meghalt, ezt a tragédiát sosem heverte ki. Bánatát jótékonysági munkába próbálta fojtani, ezért dologházi gondnok lett. Fontosnak tartotta a nők iskoláztatását, e téren munkatársa volt. 1867-ben létrehozták a North of England Council for Promoting the Higher Education of Women szervezetet, amelynek elnökévé választották. Tagja volt a Manchaster Society for Women's Suffrage szervezetnek is, 1868-ban, többek közt mellett, a végrehajtó bizottság tagjai közé került. 1869-es, Women's Work and Women's Culture című könyvében a nők eltérő társadalmi szerepei mellett érvelt, kiváltva több feminista, például ellenérzéseit, aki az egyenlőség eszméjét vallotta. Butler azzal érvelt a nők szavazati joga mellett, hogy a nők mások, szerepük a gyengékről való gondoskodás, és ezáltal tudnának javítani a nemzet erkölcsein. 

Élesen kikelt a szexuális erkölcs kettős mércéje és a prostitúció ellen, a prostituáltakat a rendszer áldozatainak tekintette. Legfontosabb eredménye, hogy sikeres kampányt vezetett a  Contagious Diseases Act eltörléséért, amely kötelező (fájdalmas és megalázó) vizsgálatot írt elő a prostituált vagy prostitúcióval gyanúsított nők számára (Butler ezt egyenesen "surgical rape"-nek nevezte), és a nemi úton terjedő betegségekért egyedül rájuk hárította a felelősséget, békén hagyva az őket használó férfiakat. A hatóságok arra számítottak, hogy a tisztességes hölgyek, prűd neveltetésüknek hála, úgysem mernek majd tiltakozni - a négygyermekes, mélyen vallásos Mrs. Butler azonban alaposan meglepte őket. Nagy hatású szónok volt, szimpatizánsai mellett sokan akadtak olyanok is, akik megdöbbentek azon, hogy egy nő nyilvánosan felszólal, ráadásul szexuális természetű dolgokról. Ellenlábasai férjét zaklatták, hogy miért engedi a feleségének e tevékenységet, George Butler azonban végig támogatta Josephine munkáját.

Fontos tevékenységet fejtett ki a gyermekprostitúció ellen is. 1885-ben az Üdvhadsereg tag Florence Booth, valamint a Pall Mall Gazette újságírója, W. T. Stead társaságában kampányt indítottak az ún. "fehér rabszolgakereskedelem" ellen. A nyilvános botrány hatására a parlament 13-ról 16 évre emelte a beleegyezési korhatárt. 

1886-ra elérte, hogy a Contagious Diseases Act törvényt hatályon kívül helyezzék. Ezután beteg férjét gondozta. Később a vezette National Union of Suffrage Societies (NUWSS) támogatója lett, azonban aktív szerepet idős kora miatt már nem tudott vállalni. 1906. december 30-án halt meg. 

 

Néhány munkája: 

  • The Education and Employment of Women (1868);
  • Women's Work and Women's Culture (1869);
  • An Appeal to the People of England on the Recognition and Superintendence of Prostitution by Governments, by an English Mother;
  • Personal Reminiscences of a Great Crusade (1896). 

 

Alexander Munro: Josephine Butler

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból.

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték. 

Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.