Ferenczi (Ferentzi) Magda író (1890–1913)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ferenczi (Ferentzi) Magda író (1890–1913)

február 07, 2015 - 21:46

Ferentzi Magda (MI alapú képrestaurációval készült kép)

Súlyos tüdőbetegsége miatt egy davosi szanatóriumban élt. Író apja és testvére tehetsége benne is megvolt, ezt Fehér árnyékok címmel publikált regénye is bizonyítja, melyben a szanatóriumi életet mutatja be. A könyv az írónő halála után jelent meg, Péczely-díjat kapott.

 

"Ferenczi Magda vérbeli író volt és regénye nem kísérletező dilettantizmus, hanem igazi irodalom. A szanatóriumok sajátságosan szomorú világát írta meg benne és azt a vékony határmesgyét, amelyen át a ma még hangosak átsuhannak a holnap örökös némaságába. Az alakok, amelyeket elvonultat előttünk, igazi, érdekes és egyéni életet élnek, nem irodalmi klisék, nem százszor elkoptatott típusok. Néha szinte megdöbbenünk vakítóan éles megfigyelései fölött és néha azt érezzük, ahogy ez már a sejtelmes clairvoyance, amely a halálnak előhírnöke gyanánt jelenik meg." - írja az Új Idők nekrológja. 

 

Nővére Ferenczi Sári író. 

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:

Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

február 07, 2015 - 21:41
A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól.