Ferenczi (Ferentzi) Magda író (1890–1913)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ferenczi (Ferentzi) Magda író (1890–1913)

február 07, 2015 - 21:46

Súlyos tüdőbetegsége miatt egy davosi szanatóriumban élt. Író apja és testvére tehetsége benne is megvolt, ezt Fehér árnyékok címmel publikált regénye is bizonyítja, melyben a szanatóriumi életet mutatja be. A könyv az írónő halála után jelent meg, Péczely-díjat kapott.

 

"Ferenczi Magda vérbeli író volt és regénye nem kísérletező dilettantizmus, hanem igazi irodalom. A szanatóriumok sajátságosan szomorú világát írta meg benne és azt a vékony határmesgyét, amelyen át a ma még hangosak átsuhannak a holnap örökös némaságába. Az alakok, amelyeket elvonultat előttünk, igazi, érdekes és egyéni életet élnek, nem irodalmi klisék, nem százszor elkoptatott típusok. Néha szinte megdöbbenünk vakítóan éles megfigyelései fölött és néha azt érezzük, ahogy ez már a sejtelmes clairvoyance, amely a halálnak előhírnöke gyanánt jelenik meg." - írja az Új Idők nekrológja. 

 

Nővére Ferenczi Sári író. 

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

február 24, 2019 - 01:32

Gálszécsi Ritoók Zsigmond királyi táblai elnök és Ungvár Berta lánya, 1868. júl. 15-én született Nagyváradon, középiskoláit ugyanott végezte. 1900-ban tett érettségi vizsgát a nagyváradi premontrei főgimnáziumban és azon év őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (ahol többek közt val együtt tanult), azután Lipcsében és Párizsban folytatta tanulmányait.

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált.