Helena Rubinstein üzletasszony (1870–1965)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Helena Rubinstein üzletasszony (1870–1965)

március 17, 2012 - 19:27
Önerőből feltört „self-made woman". ”Híres mondása szerint „csúnya nő nincs, csak lusta”.

Helena Rubinstein

Augusta és Horace Rubinstein lengyel kiskereskedő házaspár nyolc lánya közül a legidősebb, Helena, 1870 karácsonyestjén született. Fiatalkoráról keveset tudni, valószínűleg rövid ideig orvosi tanulmányokat folytatott. Apja egy idős, gazdag özvegyemberhez akarta feleségül adni, a nemkívánt frigy elől Helena Ausztráliában élő anyai nagybátyjához, Louis Silberfeldhez utazott az 1890-es évek elején. Finom, fehér bőre irigységet keltett a naptól és portól cserzett ausztrál nők között. Ez adta az ötletet, hogy a magával hozott arckrémet árulni kezdje, és a kezdeti sikerek után utánpótlást rendeljen otthonról. 

J. T. Thompson, a Robur teakereskedés vezetője 100 fontot adott, egy fiatal művész megtervezte a logót, amit egy ismerős nyomdász kinyomtatott és Krakkóbol megérkező húga, Ceska segítségével Helena 1902-ben Melbourne-ben megnyitotta első szépségápoló szalonját. A Crème Valaze mellé a vevők kozmetikai, bőrápolási tanácsokat is kaptak. A vállalkozás igen rövid idő alatt komoly hasznot hozott. 

Helena 1905-ben Európába ment, hogy tanulmányozza a legújabb kozmetikai módszereket. Melbourne-i üzlete több szalonnal bővült, magához hívta másik két testvérét is, hogy részt vegyenek a vállalkozásban. Sydney-ben létrehozták a Valaze Masszázs Szalon-t és hamarosan Új Zélandon is üzletet nyitottak. Ezután Európa következett, a Helena Rubinstein's Salon de Beauté Valaze 1908-ban Londonban nyílt, ezt követte a párizsi, amelynek vezetője szintén egyik nővére, Pauline. 

Helena Rubinstein londoni tartózkodása alatt ismerkedett meg Edward Titus amerikai újságíróval, és még abban az évben házasságot kötöttek. Két fiuk született, Roy 1908-ban, Horace 1912-ben. Párizsban éltek, majd a világháború kitörése után az Egyesült Államokba költöztek. Helena neve ott is jól ismert, termékei iránt versenyeztek az áruházak, és sorra megnyíló szalonjai San Franciscoban, Bostonban, Philadelphiában, Chicagoban és Torontóban is igen népszerűek. Helena különös gondot fordított a személyzet oktatására, a kifogástalan modor mellett tisztában kellett lenniük a termékek tulajdonságaival, hogy a vevőket személyre szabott tanácsokkal tudják segíteni. 

Helena és Edward 1937-ben elváltak, Helena második férje egy nála több mint húsz évvel fiatalabb orosz emigráns, Prince Artchil Gourielli-Tchkonia. 

A rendkívül energikus, erős akaratú Madame élvezte a kihívásokat, az üzleti élet kemény harcait. Magánéletében beosztó volt, nem szórta a pénzt, de a rászorulókkal nagylelkű tudott lenni. 1953-ban megalapította a Helena Rubinstein Foundation-t, amely többek között egészségüggyel, orvosi kutatásokkal, rehabilitációval foglalkozó szervezeteket támogatott. Az alapítvány támogatásával jött létre Tel Avivban a Rubinstein Pavilion for Contemporary Art, művészeti ösztöndíjat alapítottak Ausztráliában, támogatták az American Israel Cultural Foundation-t és sok izraeli fiatal kapott ösztöndíjat.

1964-ben Helena My Life for Beauty (Életem a szépségért) címmel kiadta visszaemlékezéseit. Soha nem vonult nyugalomba, birodalmát még betegágyából is kemény kézzel kormányozta. 

1965 április elsején, New York-ban halt meg.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mary Reibey ausztrál üzletasszony (1777–1855)   

május 10, 2020 - 23:21
Mary Reibey

Az ausztrál húszdollárosról szemüvege fölött ránkpillantó, tiszteletreméltó hölgy Angliában született. Mary Haydock árva volt, nagyanyja nevelte. 13 évesen, férfiruhába öltözve ellopott egy lovat, ezt a törvény akkoriban halállal büntette, de tekintettel fiatal korára, száműzetés lett a büntetése.

A vasgyáros: Rebecca Webb Lukens (1794–1854)

november 12, 2011 - 17:27
Rebecca Webb Lukens

Martha és Isaac Pennock lánya, Rebecca 1794. január 6-án született. Isaac komoly földbirtok örököse volt, de felismerte, hogy a független Egyesült Államok már nem lesz arra kényszerítve, hogy a tengerentúlról vásároljon, hanem megalapozhatja saját iparát, ezért létrehozta a Federal Slitting Mill vasművet, amely főleg kerekeket és abroncsokat gyártott.

Constance Stone, az első nő, aki Ausztráliában orvosként dolgozhatott (1856–1902)

június 11, 2015 - 16:36
1856-ban született, ő volt az első nő, aki Ausztráliában orvosi prakszist folytathatott.
 
A Melbourne-i egyetem nem vett fel orvoskarára nőket, ezért az Egyesült Államokban és Kanadában tanult, 1888-ban vette kézhez orvosi diplomáját Torontoban. Ezután Londonba ment, ahol a Society of Apothecaries gyógyszerészi oklevelét is megszerezte.