Evelyn Hooker: a pszichológus, akinek sokat köszönhetnek a melegek

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Evelyn Hooker: a pszichológus, akinek sokat köszönhetnek a melegek

szeptember 02, 2022 - 01:56
Már az ötvenes években feltárta a homofób "tudományos" eredmények mögötti súlyos módszertani hibákat.

Evelyn Hooker (a dátum és a fotós nem ismert)

1907-ben született egy nebraskai kisvárosban, nyolc testvére volt. Édesanyja tanulásra biztatta, azzal az indokkal, hogy a tudás az egyetlen, amit soha nem vehet el tőle senki. A lány szegénységével és 180 cm feletti magasságával gúnyolódás tárgya volt társai körében, ráadásul az egyetem alatt szobalányként kellett dolgoznia. Anyja támogatásával viszont (akkoriban ezt nem sok nő mondhatta el magáról) így is eljutott az MA diplomáig, sőt utána a Johns Hopkins Egyetem kevés női PhD-hallgatójának egyike lett. 

Pályája kezdetén a Marylandi Női Főiskolán, majd a Whittier Főiskolán tanított. 1937-ben ösztöndíjjal a berlini Pszichoterápiai Intézetbe került, ott tartózkodása alatt egy zsidó családnál lakott. Közvetlen közelről látta Hitler felemelkedését, és megtudta, hogy korábbi szállásadóit koncentrációs táborban megölték. Innentől fogva elszántan küzdött a társadalmi igazságtalanságok felszámolásáért. Az USA-ba visszatérve nehezen szerzett állást - még korábbi témavezetője, Knight Dunlap is azzal utasította el, hogy már így is három nő dolgozik a tanszékén, és őket sem kedvelik. Végül mégis a UCLA közkedvelt oktatója lett, és három évtizeden át maradt az intézmény kötelékében. (1970-től magánpraxist vezetett.) 1951-ben hozzáment Edward Hooker irodalomprofesszorhoz. 

A negyvenes években előadás után odament hozzá egy hallgatója, Sam From, és bizalmasan megosztotta vele, hogy a saját neméhez vonzódik. Bemutatta más homoszexuálisoknak, és arra ösztökélte Hookert, hogy tudományos tanulmányozásnak vesse alá „az olyan embereket, mint ő". Biztos, hogy mentális betegek, mint ahogy akkoriban a pszichológusok többsége vélte? Hooker elfogadta a kihívást, de a tudományos közeg sem anyagilag, sem erkölcsileg nem támogatta: a homoszexualitást ekkoriban nemcsak az egyház, hanem a törvény is bűnnek minősítette.

Végül mégis lebonyolította a kutatását 30 homoszexuális és 30 heteroszexuális férfi bevonásával, akik egyike sem állt korábban pszichiátriai kezelés alatt, nem jártak pszichológusnál és nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Többek közt TAT- és Rorschach-teszteket vett fel velük. A 60 teszteredményt a témában állítólag járatos kollégáinak adta azzal, hogy állapítsák meg, melyek származnak heteroszexuális, illetve meleg emberektől. (Az egyik megkérdezett kolléga maga a TAT megalkotója, Edwin Schneidman volt.) A megkérdezett szaktekintélyek nem tudták megoldani a feladatot: nem tudták két csoportra osztani a teszteket a válaszadók szexuális orientációja szerint. Hooker ezzel

rámutatott arra, hogy a homoszexualitást mentális betegségnek kihozó eredmények torzítottak, és módszertanilag súlyosan hibásak, mivel a korábbi kutatásokba kizárólag olyan alanyokat vontak be, akik eleve pszichiátriai kezelés alatt álltak, jól funkcionáló homoszexuálisokat nem. 

Eredményeit Hooker 1956-ban az Amerikai Pszichiátriai Társaság chicagói konferenciáján mutatta be. A hatvanas években a Meleg Felszabadítási Mozgalom széles körben ismertté tette a nevét. A Mentális Egészség Nemzeti Intézete (NIMH) további támogatást biztosított a munkájához, mely

jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Amerikai Pszichiátriai Társaság 1973-ban törölte a homoszexualitást a mentális betegségek közül.   

Sam From az áttörő tanulmány megjelenését nem érhette meg, mert néhány hónappal előtte autóbalesetet szenvedett. Evelyn Hooker 1996-ban, 89 évesen hunyt el. Még életében film készült róla (Changing Our Minds: The Story of Dr. Evelyn Hooker, 1992).

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Jody Williams politológus, aktivista (sz. 1950)

szeptember 30, 2019 - 23:34

Vermontban született, a burlingtoni egyetemen spanyol-angol szakon végzett. Néhány évig Mexikóban tanított, majd Washingtonban dolgozott. Második diplomáját a Johns Hopkins egyetemen szerezte politikatudományból 1984-ben. 1991-től a taposóaknák elleni nemzetközi kampány élharcosa. Az International Campaign to Ban Landmines (ICB) alapító tagja, ők hozták tető alá az 1999-ben életbe lépett Ottawai Egyezményt, melyet 120 ország írt alá a gyalogsági- és taposóaknák betiltásáról.

Rebecca Boone, pszichológus, az online közösség egyik úttörője (1938–1997)

augusztus 23, 2011 - 17:54
Rebecca Boone

Rebecca Boone, vagy ahogy a hálón ismerték, Beck Alabamában született a harmincas években. A déli hagyományoknak megfelelően udvarias és vendégszerető volt, könnyedén, zavartalanul mozgott olyan emberek és szokások között is, amelyek különböztek az ő gyökereitől. Legközelebbi munkatársai így jellemezték: fesztelen, becsületes, szenvedélyes, odaadó, hűséges és izgága. 

Aki elsőként felismerte a cisztás fibriózist: Dorothy H. Andersen

május 15, 2018 - 12:06

A Johns Hopkins Medical School hallgatója volt, 1926-ban végzett. Sebész szeretett volna lenni, de nőt egyetlen kórház sem fogadott el sebészeti rezidensnek. A Columbia egyetemen patológiából doktorált, majd egy New York-i gyerekkórház patológusa lett. Éveket töltött a cisztás fibrózis tanulmányozásával. Ugyancsak komoly eredményeket ért el a veleszületett szívrendellenességek tanulmányozásában. Tiszteletbeli tagja volt a American Academy of Pediatrics-nak és tiszteletbeli elnöke a National Cystic Fibrosis Research Foundation-nak.