Wohl Stefánia író (1846–1889)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Wohl Stefánia író (1846–1889)

január 10, 2020 - 22:55

Pesten született, apja sebész, anyja, Löwy Mária Dorottya, kiváló műveltségű nő volt, akinek baráti körébe tartozott többek közt és . Stefánia több európai nyelven írt, külföldi lapoknak és folyóiratoknak, így a párizsi Revue Internationalnak és az edinburghi Scotchmannek is munkatársa volt.

testvérével együtt szerkesztette 1870–72-ben a Divatot. 1872. nov. 20.-án alapították a Nők Munkakörét, mely 1873. szept. 15. összeolvadt a Magyar Bazárral. 1873. okt. 1-től szerkesztették. E lapokban a praktikus irány mellett a magyar nők ízlésének és műveltségének fejlesztésére kiváló sikerrel működtek közre.

Ő és testvére elválaszthatatlanok voltak az életben és irodalomban; a főváros társaséletében is nevezetes tényezőkként szerepeltek; szalonjukban számos híresség találkozott.

Munkái:

  • Wohl Stefánia regekönyve. Pest, 1865. (A kötet harmadik kiadása 1898-ban jelent meg.)
  • Beszélyek és tárcák. Budapest, 1877. (Wohl Janka társaságában.)
  • Egy szerelem életrajza. Regény. Budapest, 1883.
  • Aranyfüst. Regény. Budapest, 1887. (Harmadik kiadása 1907-ben a Képes Magyar Regényírók kötetei között, Mikszáth Kálmán megemlékezésével.)
  • Éva. Elbeszélések, rajzok, aforizmák. Budapest, 1888.
  • Wohl Stefánia hátrahagyott iratai. Kiadta testvére, Wohl Janka. Budapest, 1891.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.