Maria Aurelia Capmany i Farnés katalán író, fordító, feminista (1918–1991)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maria Aurelia Capmany i Farnés katalán író, fordító, feminista (1918–1991)

augusztus 02, 2019 - 21:15
Cikkeiben, tanulmányaiban gyakran foglalkozott a nők helyzetével, a társadalomban betöltött szerepük fontosságával.

Barcelonában született, értelmiségi családba. A Institut-Escola de la Generalitat de Catalunya elvégzése után a barcelonai egyetem bölcsészkarára járt, 1945-ben diplomázott. Badalonában az Institut Albéniz, majd Barcelonában az Escola Isabel de Villena tanára volt. Necessitem morir címmel 1952-ben jelent meg első regénye, mellyel rögtön a Joanot Martorell-díj egyik jelöltje lett. Abban az évben még nem, de a rákövetkezőben ő lett a nyertes El cel no és trasparent című könyvével. A regények, elbeszélések, drámák írása mellett esszéket, kritikákat is publikált, francia, olasz és angol kortárs írókat fordított.

Cikkeiben, tanulmányaiban gyakran foglalkozott a nők helyzetével, a társadalomban betöltött szerepük fontosságával. 1966-ban jelent meg a katalán nők helyzetében foglalkozó munkája La dona a Catalunya: consciència i situaci címmel.

Részt vett a Franco diktátor elleni mozgalomban, tagja volt a katalán szocialista pártnak, őt választották a katalán PEN Club elnökévé. 

Néhány munkája: Feliçment, jo sóc una dona; El jaqué de la democràcia; Lo color més blau; Cartes impertinents de dona a dona; Coses i noses; Aquelles dames d'altres temps; El malefici de la reina d'Hongria o Les aventures dels tres patrons de nau; El cavaller Tirant; El comportamiento amoroso de la mujer; Mala memòria. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.