Alice Morse Earle amerikai író, történész (1851–1911)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Alice Morse Earle amerikai író, történész (1851–1911)

április 27, 2018 - 22:33

Korának jelentős és termékeny írója, 17 könyvet és számtalan cikket publikált. Az amerikai történelem, szokások és a mindennapi élet fáradhatatlan kutatója és elsőrangú ábrázolója volt. Olvasmányos, eleven írásai napjainkig megőrízték népszerűségüket.  

Néhány munkája: The Sabbath in Puritan New England; Customs and Fashions in Old New England; Colonial Dames and Goodwives; Colonial Days in Old New York; Curious Punishments of Bygone Days; Home Life in Colonial Days; Diary of Anna Green Winslow, A Boston School Girl of 1771; Stage Coach and Tavern Days; Old Time Gardens; Sun Dials and Roses of Yesterday; Two Centuries of Costume in America. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Margaret Mead antropológus (1901–1978)

november 30, 2017 - 15:01

1978-ban bekövetkezett halálakor ő volt a legjobban ismert antropológus a világon, sokan az ő műveiből vettek egyáltalán tudomást az antropológia létezéséről. A Columbia egyetemen doktorált, majd 1925-ben Szamoan serdülő lányok életét tanulmányozta. Erről írott könyve, a Coming of Age in Samoa bestseller lett, igen sok nyelvre lefordították. 1929-en férjével együtt Új Guineába mentek, ahol Margaret a gyerekek játékait és fantáziájukat, valamint a felnőtt társadalomba való beilleszkedésüket figyelte. Ő volt az első, aki az antropológiai terepmunkában fényképezőgépet használt.

Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)

május 02, 2019 - 19:41

Bécsben született jómódú családba, lányiskolai évei után elvégezte a bécsi konzervatóriumot. Az osztrák egyetemeken nők nem tanulhattak, ezért anyjával Zürichbe utazott, ahol többek között filozófiát, archeológiát, irodalmat és modern nyelveket hallgatott.

Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

június 28, 2019 - 23:09

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.