Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan. Amikor öt évvel később Otto Hahn igazolta az elképzelés helyességét, Ida dolgozatát nem említette meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.

Émilie du Châtelet francia matematikus, fizikus (1706–1749)

december 03, 2017 - 11:15

Émilie du Châtelet (ejtsd: émili dü satele) hivatalos oktatásban nő lévén nem részesülhetett. Apja a királyi udvar magasrangú tisztviselője volt, gondos nevelésben részesítette. 12 éves korára anyanyelvén kívül beszélt németül, olaszul, latinul és görögül. Felnőtt korában tanárokat fogadott, akik matematikára, fizikára és filozófiára oktatták. Ismeretségben volt kora tudósaival, levelezett külföldi professzorokkal.

Ruth Rogan Benerito amerikai vegyész, feltaláló (1916–2013)

január 07, 2018 - 20:16

55 szabadalma közül valószínűleg legjelentősebb a textilipart forradalmasító gyűrődésmentes szövet. Értelmiségi család kiemelkedően tehetséges lánya volt, 15 éves korában lett a Tulane University hallgatója, kémiát, fizikát és matematikát tanult. 1935-ben diplomája megszerzése után középiskolában tanított. Közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1948-ban védett meg a chicagói egyetemen, ahol kutatói állást is kapott. 1953-tól New Orleansben a US Department of Agriculture kutatóintézetében textilipari kutatásokkal foglalkozott.