Corrie ten Boom holland ellenálló (1892–1983)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Corrie ten Boom holland ellenálló (1892–1983)

augusztus 18, 2017 - 18:37

Corrie ten Boom

Haarlemben született, apja órásmester volt. Corrie tőle tanulta a szakmát, ő lett az első holland női órásmester. A mélyen vallásos család a Dutch Reformed Church tagja volt. Hollandia megszállása után a család megnyitotta otthonát az üldözöttek előtt, kapcsolatot teremtettek az ellenállási mozgalommal. Corrie egyik barátja, egy építész titkos szobát alakított ki házukban, ahol zsidókat bújtattak. Egy áruló feljelentése után 1944. február 28-án a Gestapo razziát tartott házukban. A titkos szobát és az ott tartózkodó hat személyt nem találták meg, de a családot és a velük lévő zsidó menekülteket koncentrációs táborba hurcolták. A családból egyedül Corrie maradt életben. A háború után az evangélium hirdetője lett, könyveket írt, előadásokat tartott.  A menedék című bestselleréből  (magyarul Harmat, 2010) 1975-ben nagysikerű film készült. Érdemeiért a holland királynő lovaggá ütötte, Izrael állam A világ igazai közé választotta.  Corrie ten Boom 91. születésnapján halt meg, ami a zsidók hite szerint csak Isten kiválasztottainak jár. 

További könyvei magyarul: Mégis, Börtönlevelek. 

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Slachta Margit szerzetes, politikus, feminista (1884 –1974)

december 28, 2016 - 00:01

A jómódú, lengyel nemesi származású zadjeli Slachta Kálmán és sárosi Saárossy Borbála hat lánya közül a másodikként született 1884. szeptember 18-án. A kalocsai Miasszonyunk nővérek tanárképzőjében német-francia-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1907-ben szülei három kisebb gyermekükkel anyagi csőd miatt Amerikába vándoroltak, de Margit nem tartott velük.

„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké” - Teleki Blanka (1806–62), a magyar nőnevelés úttörője

január 02, 2019 - 00:00
Teleki Blanka

A sors fintora: Teleki Blanka édesapja, gróf Teleki Imre jelmondata a hosszúfalvai kastély homlokzatára vésve az alábbi volt: „Qui bene latuit bene vixit − Aki jól rejtőzködött, jól élt” (Ovidius). Ugyanakkor a grófnő és unokahúga, teljes életpályája ennek a mondatnak a cáfolatává lett.