Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

március 24, 2017 - 00:43

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak. val és nal közös nagy munkájuk, a History of Woman Suffrage első kötete 1881-ben jelent meg. 

Néhány munkája: Is woman her own?; Woman As Inventor; The Woman’s Bible; Woman, Church and State.

Róla nevezte el Margaret Rossiter tudománytörténész a Matilda-effektust, amely a női kutatók eredményeivel szembeni általános előítéletet jelöli, és azt, hogy ezeket az eredményeket rendre férfi kollégáiknak tulajdonítják (lásd pl.  esetét)

Női választójogi aktivisták találkozója Washingtonban 1888-ban. Ülő sor balról:  Alice Scotchard (Anglia), (USA), Isabella Bogelot (Franciaország), (USA), Matilda Joslyn Gage (USA), és (Finnország).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.