Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37
Magyarországon leginkább a Nils Holgerson csodálatos utazása a vadludakkal című meséjéről, annak rajzfilmadaptációjáról ismert. Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott, a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja, műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.   

Gösta Berling 1891-ben jelent meg és - miután  társaival dánra fordította (1893) és pozitív kritikákat kapott - hatalmas sikert aratott. 1895-ben a Svéd Akadémia és a királyi család anyagi támogatása birtokában Lagerlöf otthagyta a tanítást, és minden idejét az írásnak szentelte.  

1894-ben ismerkedett meg a szintén író Sophie Elkannal, akivel összebarátkoztak, és több utazást tettek Olaszországba és a Közel-Keletre. Következő regényeiben sokat merített az itt szerzett élményekből.

1902-ben a Tanárok Nemzeti Szövetsége földrajz tankönyv megírására kérte fel. A megbízást regényes formában teljesítette, így született a Nils Holgerson csodálatos utazása című mű, amiért a szerző „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül” 1909-ben Nobel-díjat kapott. Első dolga volt a kapott pénzből visszavásárolni és helyreállítani a családi birtokot, ahol élete hátralevő részében élt. 

Befolyásos szereplő volt az életében Valborg Olander szüfrazsett. Lagerlöf is meggyőződéses feminista volt, a vezette Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt (LKPR, Egyesület a nők szavazati jogáért) nagy társadalmi megbecsültsége miatt örömmel fogadta tagjai közé. 1911-ben az) Stockholmban tartotta világkongresszusát, ahol Lagerlöf mondott megnyitó beszédet. 1919 májusában a svéd nők választójogukat ünnepelhették, ekkor is felszólalt.  

Szintén társadalmi indítékkal íródott A halál kocsisa c. regénye is (Körklaren, angol fordításban Thy Soul Shall Bear Witness!): egy jótékonysági szervezet kérte, hogy írjon ismeretterjesztő anyagot a tuberkulózisról, annak megelőzéséről. A narrációba ügyesen beépítette a fertőzés terjedésével és megállításával kapcsolatos információkat, emellett beszélt az alkoholizmusról és a családon belüli erőszakról is. E könyvének több filmadaptációja született, az első 1921-ben. 

A huszas években adta ki a történelmi Gyűrű-trilógiát. 1930 után többkötetes memoárját írta. 1940-ben az ő közbenjárására kapott a nácik által üldözött Nelly Sachs német író és családja menedéket Svédországban. 

 

Néhány műve: 

  • Gösta Berling (1891)
  • Az Antikrisztus csodái (1897), 
  • Jeruzsálem (1901), 
  • Arne úr kincse (1903), 
  • Nils Holgerson csodálatos utazása (1906-7)
  • A halál kocsisa (1912)
  • A tábornagy gyűrűje (1928, a Gyűrű-trilógia része)

Magyarra többek közt fordította a munkáit. 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Marika Stiernstedt svéd író (1875–1954)

április 12, 2017 - 00:47

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő értékű nő. Kiállt a nők szexuális emancipációjáért, a kettős mérce megszüntetéséért, erről szól az Alma Wittfogels rykte és a Landshöfdingens dotter című regénye. A Fröken Liwinegy leányanya megpróbáltatásait mutatja be. Az 1940-es években írt műveiben - Indiansommer, Banketten, Attentat i Paris - határozottan kiállt a fasizmus ellen. Utóbbi magyarul is megjelent, Merénylet Párizsban címmel.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt.