A közelmúltban olvastam

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A közelmúltban olvastam

július 23, 2009 - 12:23
A közelmúltban egy indiai, egy kubai, egy finn, továbbá egy New Yorkban élő zsidó gyökerekkel rendelkező írónő regényeit illetve esszékötetét olvastam. Ők a kortárs világirodalom képviselői. Regényeiken keresztül előtűnik finoman árnyalt, érzékeny, összetett személyiségük. Mintha róluk, hozzájuk szólna George Eliot mondata: „ Ha kifinomultan látnánk és éreznénk a szokványos emberi életformákat, az olyan lenne, mintha hallanánk a fű növését vagy a mókus szívdobogását, és megsüketülnénk a robajtól, amely a csenden túl van." - **Retek Erika írása**

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene - Az indiai írónő és aktivista fotója a könyv fülszövegén. Gyönyörű nő. Harminckilenc éves. Ez az első regénye. És az egyetlen. A szerelemről, szépségről, érzékekről, boldogságról és a megbocsátásról, a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regényt az Európa Könyvkiadó adta ki 1998-ban. A fordítás Greskovits Endre munkája.

Susan Sontag: Egyidőben - New Yorki zsidó családból származott. Élete utolsó 15 évében Annie Leibovitz fotóművésszel élt.
Az esszékötetből kiolvasható Sontag orosz irodalom iránti rajongása (Cvetajeva, Paszternak, Dosztojevszkij,) az asztalfióknak író Leonyid Cipkin sorsa. Megismerteti az olvasóval Anna Bantit, aki 1985-ben , kilencvenöt éves korában bekövetkezett haláláig tizenhat kötet szépirodalmi művet és önéletrajzi prózát írt. A második rész három írása politikai esszé, szeptember 11 utóhatásáról.
Az „ Egy kínai utazás terve” című novellájában ezt írta: Húsz éve ígérgetem magamnak ,hogy három dolgot feltétlenül megteszek, mielőtt meghalok:
megmászom a Matterhornt
megtanulok csembalón játszani
valamennyire megtanulok kínaiul.
„ A széptől való meghatódás képessége megdöbbentően életerős- írja egy esszében – még a legnehezebb körülmények között is megmarad. Itt valószínű arra a borzalomra gondolt, amelyet ő maga élt át, a betegségre, a rák támadására. A kötet halála után , fia, David Rieff előszavával jelent meg.
Az Európa Könyvkiadó adta ki 2008-ban. Magyar nyelvre fordította Barkóczi András.

Ranya Paasonen: A nap állása - Ismael, az egyiptomi hidrológus és Anu, a finn régész szerelmi történetét a lányuk meséli el, aki ebbe a két kultúrába született bele. Önéletrajzi regény
„Anyám nem mesélt nekünk tanulságos anekdotákat, nem próbált minket visszatartani azoktól a hibáktól , amelyeket ő is elkövetett, egyáltalán mi az, hogy hiba,hogyan lehet meghatározni? Nem tartotta az életkort a bölcsesség biztosítékának, nem tartotta magát a bölcsesség letéteményesének, nem tartott minket önmagánál rosszabbnak…nem okoztam neki csalódást azzal, hogy csecsemőből gyermekké és gyermekből felnőtté növekedtem,ez fontos, mindennél fontosabb, nincsenek sehol rózsaszínű könyvecskék, kunkorodó babahajtincsek, tejfogak, bizonyítékok,feljegyzések. Ami érdemes az emlékezésre, azt nem szükséges leírni…mindent őrzött magában egészen addig, amíg már nem bírta tovább hordani őket.”
A kötet a (Polar könyvek) sorozatban jelent meg. Kiadta a Valo-Art. 2006-ban. Győrffy Éva magyar fordításában olvashatjuk.

Zoé Valdés: Apám lába - Zoé Valdés 1959-ben született Havannában. Költő, regényíró és filmforgatókönyv-író, de Kubában csak verseket publikálhatott. 1995-ben emigrált, azóta Párizsban él. Fidel Castro egyik beszédében rendszere három legfőbb ellensége közt említette, s hazájában illegálisan terjesztik a könyveit. Az Apám lába szenvedélyesen megírt önéletrajzi regény.
Részlet a regényből: „ Mit nem adnék azért, hogy hangod nyomában megszűnjön a bűn és a büntetés , és kérdéseidet meghallják a városban és a hegyekben: és boldogan reszkessenek a yagrumafák a simogatásodtól, mely olyan , mint a fahéj és a rózsa érintése, a felhők pedig változtassák vallató visszhangodat esővé, ami madarak szomját csillapítja, eltörli a hitványságot, és felolvasztja még a hideg márványt is ! …Úgy sejtem, hogy egy napon, valami virágos hónapban, a vágy majd végigkúszik az ereiden, míg végül felsóhajtasz és a szád megtelik kolibrikkel. …Ó, látom, amint az ültetvényeken áthaladó ösvények mentén nagyra nősz, cukornádföldek és tücskök muzsikájára táncot jársz dalolsz, csókolsz és olvasol.”
A regény az Európa Kiadónál jelent meg 2006-ban. Fordította Kutasy Mercédesz.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Határáthágás (Galgóczi Erzsébet: Törvényen belül)

november 12, 2009 - 13:22

Galgóczi Erzsébet (1930–1989), a magyar irodalmi kánon perifériára szorult írója, aki Földes Jolánhoz hasonlóan még a Világirodalmi Lexikon kiegészítő kötetében sem kaphatott helyet annak ellenére, hogy háromszor jutalmazták József Attila- és egyszer Kossuth-díjjal. Igaz, míg korábban a rendszer keblére ölelte a munkásmúlttal is rendelkező Galgóczit, később – különösen 1956 után – kiesett a kegyeiből.

Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában

szeptember 08, 2009 - 18:12

Karen Blixen (1885-1962) Dánia talán legismertebb írónője (eredeti nevén: Karen Christentze Dinesen) állítása szerint nem akart író lenni. Utazni, táncolni, élni, festeni – ez jelentette számára az élet teljességét. „Minden embernek joga van meghatározni a saját sorsát, függetlenül a mások által ráerőltetett szabályoktól…” – ez volt jelmondata és életfilozófiája, melyhez még hányattatásai és kudarcai közt is tartotta magát.  

Földes Jolán és a (férfi)irodalomkritika - A halászó macska uccája (1936)

szeptember 21, 2009 - 21:49

Földes Jolán (1902–1963) neve méltatlanul esett ki a magyar irodalmi kánonból és úgy tűnik, ezúttal túlzások nélkül a férfikritika áldozatáról beszélhetünk: neve nem szerepel a Világirodalmi lexikonban (még a kiegészítő kötetben sem). Nyúlfarknyi méltatása az Új Irodalmi Lexikonban olvasható, de még halálának pontos dátuma is kérdőjeles.