Rose Blumkin, üzletasszony (1893–1998)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Rose Blumkin, üzletasszony (1893–1998)

június 11, 2012 - 17:59
 „Olcsón adj el és mondj igazat” – ez volt a mottója Mrs. B-nek, a legendás kereskedőnek, aki 104 évet élt, iskolába soha nem járt, haláláig hetente hét napot, naponta tíz órát dolgozott. 

Rose Gorelick az oroszországi Minszk mellett született 1893-ban, egy nyolcgyerekes szegény rabbi családjába. Hatéves korától segített anyjának kis boltjukban, iskolába nem járt, számolni otthon tanult. Tizenéves korában egy helybeli rőfös alkalmazta, aki annyira meg volt vele elégedve, hogy rövidesen rábízta a bolt vezetését. 

Húszéves korában házasságot kötött Isadore Blumkinnal, és néhány évvel később az Egyesült Államokba, Omahába emigráltak, ahol használtruhaboltot nyitottak. Négy gyerekük született, az évek során Rose tőlük tanult meg angolul. A háztartás vezetése, a gyerekek nevelése mellett Rose az üzletben is sokat dolgozott, eredeti ötleteivel fellendítette a forgalmat. Egyik híres húzása volt például, amikor 10.000 reklámcédulán hirdette, hogy öt dollárért tetőtöl-talpig felöltöztet egy férfit. A remek ötleten komoly nyereségük volt.

1937-ben Mrs. B – szerette, ha így hívják – a családi üzlet alagsorában megnyitotta a Nebraska Furniture Mart bútorkereskedést. Üzleti elve a kicsi haszon, nagy forgalom volt. Alacsony áraival hamarosan kivívta a konkurrencia ellenszenvét, annyira, hogy rábírták a nagykereskedőket, Rose Blumkinnal ne kössenek üzletet. Ő azonban nem ijedt meg, más államokban vásárolt nagy tételben és kis haszonnal adott túl az árun. A Furniture Martegyre nagyobb és nagyobb lett. 

1951-ben Mrs. B nehéz helyzetbe került. Nem volt elég készpénze szállítói kifizetésére, és a bankok elutasították kölcsönkérelmét. Nem esett kétségbe, kibérelte a város nagytermét, három napig tartó kiárusításon összejött a szükséges összeg. Ettől kezdve csakis készpénzes üzleteket bonyolított, és óvatos tempóban néhány év alatt övé lett a legnagyobb bútorkereskedés az Egyesült Államokban.

A sikerhez Mrs. B embersége is hozzájárult. Többször előfordult, hogy engedményt adott olyan családnak, akik nem tudták még az alacsony árat sem megfizetni. Hosszútávon ez is kifizetődött – ezek az emberek később is hozzá tértek vissza és jó hírét keltették. 

Warren Buffett a dúsgazdag befektető, aki nagy tisztelője volt Rose Blumkinnak, hosszú ideje szerette volna megvenni az üzletet. 1983-ban felkereste az akkor 90 éves tulajdonost, megbeszélésük eredményeként 90%-ot megvett, 10% Rose tulajdonában maradt és a vezetést is ő vitte tovább. A 60 milliós üzletet előzetes felmérés, leltár nélkül kötötték és kézfogással pecsételték meg.

A sikeres üzletasszony nagylelkűségéről is híres volt. Egymillió dollárt adományozott az Omahai Zsidó Egyesületnek egy idősek otthonára, mert amikor Amerikába érkezett, az egyesülettől kapott ingyen meleg ételt. Úgy érezte, ezt viszonoznia kell valami kedvességgel. Nevéhez fűződik a klasszikus belvárosi színház megmentése is, amelyet le akartak bontani. A The Rose Blumkin Performing Arts Center ma is a város egyik büszkesége.

Rose 95 éves korában összeveszett unokáival, akik a szőnyegrészleget vezették és otthagyta az üzletet. Mrs B’s Warehouse elnevezéssel szőnyegboltot nyitott a Nebraska Furniture Martal pont szemben, az új bolt rövid idő alatt komoly konkurrenciává nőtte ki magát. Néhány évvel később kibékült a családdal, eladta szőnyegboltját és visszatért, heti hét napban, napi tíz órában a régi üzletbe. Századik évében járva annyi engedményt tett korának, hogy nem gyalog, hanem kis robogón járta be a hatalmas üzletet, egészen 1998-ban, 104 éves korában bekövetkezett haláláig. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Letartóztatták a Seattle-i Dühöngő Nagymamákat

június 10, 2015 - 14:29

A 92 éves Shirley-t tegnap reggel tartóztatták le, miközben hintaszékében ülve kötögetett születendő, kilencedik dédunokája számára.

No persze Shirley nem csak úgy üldögélt: társaival, a Seattle Raging Grannies-zel (Seattle-i Vaduló Nagymamik csoport tagjaival) hintaszékestül összeláncolták magukat a helyi kikötőben, hogy megakadályozzák a Shell egyik fúróállványának kihajózását. Mert a Shell továbbra is akar az Északi-sarkon fúrni, és a nagyik szerint ez nem oké.

Hirtelen lett kedvem sokáig élni. Éljenek az őrjöngő nagymamák!

A vasgyáros: Rebecca Webb Lukens (1794–1854)

november 12, 2011 - 17:27
Rebecca Webb Lukens

Martha és Isaac Pennock lánya, Rebecca 1794. január 6-án született. Isaac komoly földbirtok örököse volt, de felismerte, hogy a független Egyesült Államok már nem lesz arra kényszerítve, hogy a tengerentúlról vásároljon, hanem megalapozhatja saját iparát, ezért létrehozta a Federal Slitting Mill vasművet, amely főleg kerekeket és abroncsokat gyártott.

Rita Levi-Montalcini, Nobel-díjas olasz orvos, neurológus (1909–2012)

május 25, 2015 - 21:58

Konzervativ család lánya, nehezen tudta apját meggyőzni, hogy egyezzen bele egyetemi tanulmányaiba. A torinói orvosi egyetemet 1936-ban végezte el, az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ez rövid ideig tartott, Mussolini 1938-ban kibocsátott rendelete kizárta a zsidókat a tudományos pályáról. A bújkálás évei következtek, egészen a háború végéig. 1947-ben elfogadott egy állást St. Louis-ban a Washington egyetemen. Egy évről volt szó, harminc lett belőle, komoly tudományos eredményekkel. 1962-ben Rómában is létrehozott egy kutatólaboratóriumot, ettől kezdve idejét megosztotta St.