Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16
Műveiben élénken megrajzolja a 20. század első felének irodalmi, kulturális életét.

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

 Énreám sohasem hatott lenyűgözően a nálamnál nagyobb erő. A velem való kényúri rendelkezést sohasem tűrtem békésen. Könnyen lázadtam, forrongtam, és nem adtam be a derekamat. Csak a teljes szeretetnek szereltem le. 

1913-ban megismerkedett Ady Endrével, de az eljegyzés végül (vagy mert Dénes anyja öngyilkossággal fenyegetőzött, vagy mert a költő lépett vissza) felbomlott. Végül egyáltalán nem bánta, hogy nem ő lett az "Ady-özvegy" - szakmai sikereket ért el és mozgalmas, hosszú életet élt. 1918-ban Szabó Ervin mellett bekapcsolódott a forradalmi munkába. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. A harmincas évektől több kötetben adta ki visszaemlékezéseit, önéletrajzát és a kortársai jellemrajzát. Háromszor megözvegyült, nyolcvan évesen még hozzáment egy nála harminc évvel fiatalabb festőművészhez, és még több mint húsz évet éltek boldogan együtt. 1982-ben József Attila-díjat kapott. 102 évesen hunyt el.  

Unokatestvére festőművész. 

Művei:

  • A láthatatlan kendő (kisregény, Budapest, 1932)
  • Élet helyett órák (visszaemlékezések, Budapest, 1935)
  • Az ismeretlen Ady (Ady Lajosné nevével, Budapest, 1942)
  • Akkor a hársak épp szerettek (visszaemlékezések, Budapest, 1957)
  • Zrínyi Ilona (életrajzi regény, Budapest, 1959)
  • Egyszeri kaland (önéletrajzi regény, Budapest, 1964)
  • Gyalog a baloldalon (önéletrajzi regény, Budapest, 1965)
  • Párizsi körhinta (önéletrajzi regény, Budapest, 1966)
  • Szivárvány (visszaemlékezések, 1970)
  • Úgy, ahogy volt (visszaemlékezések kortársairól, 1974)
  • Tegnapi újművészek (visszaemlékezések, Budapest, 1974)
  • El ne lopd a léniát (visszaemlékezések, Budapest, 1978)
  • Szivárvány Pesttől Párizsig (visszaemlékezések, Budapest, 1979)
  • Élet helyett órák - Talán Hellász küldött (visszaemlékezések, dokumentumok, Budapest, 1980)
  • Ami a százból kimaradt (tárcák, cikkek, Budapest, 1985).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„A zseniális poétalány”: Erdős Renée

december 29, 2019 - 19:31

Ehrental Regina néven született 1878. május 7-én a csallóközi Érseklélen szegény ortodox zsidó szülők hetedik gyermekeként. A család hamarosan Győrszigetre költözött, de iskolába ott sem járatták. A lánygyermekekkel egy idős bencés pap foglalkozott, aki felfedezte Regina rendkívüli intelligenciáját. Franciára, németre, irodalomra tanította és egy Újszövetséget ajándékozott neki. A lány már korábban elidegenedett a családi vallástól - a héber nyelvű esti imákból egy szót sem értett – és onnantól kezdve, öngyűlölettől sem mentesen, egész életében a két vallási tradíció közt őrlődött. 

Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965)

augusztus 24, 2019 - 18:43

Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.  
.

Kádár Karr Erzsébet (Elisabeth Karr) újságíró, író, költő (1898–1960)

május 14, 2019 - 13:29

Budapesten született, fiatal lányként a festészet iránt érdeklődött, az iparirajz iskolát is elvégezte. Később az irodalom felé fordult, első versei az 1910-es évek végén a Ma című lapban jelentek meg. Fiatalon lépett be a kommunista pártba, a Tanácsköztárság alatt a közoktatásügyi népbiztosság munkatársa volt. Férjével, Székely Jánossal 1922-ben Németországba emigrált, ahol filmforgatókönyveket írt, valamint a Rote Fahne és a Welt am Abend című lapokban publikált Elisabeth Karr néven. 1930-tól a Illustrierte Neue Welt című magazin szerkesztője volt.