Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16
Műveiben élénken megrajzolja a 20. század első felének irodalmi, kulturális életét.

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

 Énreám sohasem hatott lenyűgözően a nálamnál nagyobb erő. A velem való kényúri rendelkezést sohasem tűrtem békésen. Könnyen lázadtam, forrongtam, és nem adtam be a derekamat. Csak a teljes szeretetnek szereltem le. 

1913-ban megismerkedett Ady Endrével, de az eljegyzés végül (vagy mert Dénes anyja öngyilkossággal fenyegetőzött, vagy mert a költő lépett vissza) felbomlott. Végül egyáltalán nem bánta, hogy nem ő lett az "Ady-özvegy" - szakmai sikereket ért el és mozgalmas, hosszú életet élt. 1918-ban Szabó Ervin mellett bekapcsolódott a forradalmi munkába. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. A harmincas évektől több kötetben adta ki visszaemlékezéseit, önéletrajzát és a kortársai jellemrajzát. Háromszor megözvegyült, nyolcvan évesen még hozzáment egy nála harminc évvel fiatalabb festőművészhez, és még több mint húsz évet éltek boldogan együtt. 1982-ben József Attila-díjat kapott. 102 évesen hunyt el.  

Unokatestvére festőművész. 

Művei:

  • A láthatatlan kendő (kisregény, Budapest, 1932)
  • Élet helyett órák (visszaemlékezések, Budapest, 1935)
  • Az ismeretlen Ady (Ady Lajosné nevével, Budapest, 1942)
  • Akkor a hársak épp szerettek (visszaemlékezések, Budapest, 1957)
  • Zrínyi Ilona (életrajzi regény, Budapest, 1959)
  • Egyszeri kaland (önéletrajzi regény, Budapest, 1964)
  • Gyalog a baloldalon (önéletrajzi regény, Budapest, 1965)
  • Párizsi körhinta (önéletrajzi regény, Budapest, 1966)
  • Szivárvány (visszaemlékezések, 1970)
  • Úgy, ahogy volt (visszaemlékezések kortársairól, 1974)
  • Tegnapi újművészek (visszaemlékezések, Budapest, 1974)
  • El ne lopd a léniát (visszaemlékezések, Budapest, 1978)
  • Szivárvány Pesttől Párizsig (visszaemlékezések, Budapest, 1979)
  • Élet helyett órák - Talán Hellász küldött (visszaemlékezések, dokumentumok, Budapest, 1980)
  • Ami a százból kimaradt (tárcák, cikkek, Budapest, 1985).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ottilie Assing német feminista, szabadgondolkodó, abolicionista (1819–1884) 

február 10, 2020 - 14:31

Hamburgban született, apja orvos, anyja, Rosa Maria Warnhagen ismert költő, házuk a liberális értelmiség egyik találkozóhelye volt. Szülei halála után egy időre nővérével, Ludmillával együtt nagybátyjánál élt.

1843-ban, egy vita után Drezdába, majd Hamburgba költözött, ahol Jean Baptist Baison színtársulatát támogatta, fel is lépett néhány darabban. 1851-ben Jean Baptiste Baison. Ein Lebensbild címmel könyvet is írt a színészről.

Tutsek Anna író (1865–1945)

december 29, 2019 - 20:30

Kolozsvárott született, elszegényedett tizenegy gyermekes nemesi család lánya. Olajgyáros nagybátyjának hála, gondos nevelést kapott. Könyvmolysága megijesztette szüleit, akik megpróbálták az olvasástól eltiltani, de ebbe belebetegedett. Így inkább torockói utazásra küldték, ami a kislány élvezett ugyan (még időskorában is nosztalgiával emlékezett rá), de nem érte el a kívánt hatást: visszatérve népszínműveket kezdett írni.

Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

június 26, 2014 - 07:49

Gárdos Mariska 1885.május elsején született, a kereskedelmi iskola befejezése után egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Fiatal korától kezdve foglalkozott a dolgozó nők problémáival. Alapító tagja a Nők Asztaltársaságának, az 1905-ben induló Nőmunkás című lap belső szerkesztője, valamint a havonta megjelenő A dolgozó nő című szociális női lap felelős szerkesztője volt.