"A női Makszim Gorkij": Moa Martinson svéd író (1890–1964)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

"A női Makszim Gorkij": Moa Martinson svéd író (1890–1964)

november 29, 2016 - 21:07

Gyári munkásnő törvénytelen lánya, az elemi iskola után, tizenhárom éves korától ő is munkába állt. 20 éves korában férjhez ment egy cementgyári munkáshoz, öt gyereket szült, 25 éves, amikor depressziós, alkoholista férje öngyilkos lesz. Második férjével kötött házassága után kezdett írni, témája általában a gyárimunkásnők, szegényparasztok élete, néhány kritikus a női Makszim Gorkij-nak nevezte. A humorral, melegséggel megírt regények mai napig kedvelt olvasmányok. Könyvei, különösen önéletrajzi trilógiája - Mor gifter sig (Anya férjhez megy, 1936), Kyrkbröllop (Templomi esküvő, 1939), Kungens rosor (A király rózsái 1939) – külföldön is nagy sikert arattak. 

Magyarul a Tested zenéje - skandináv szerelmes versek c. kötetben jelent meg "Szerelmes dal" című verse.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Gergely Márta író (1913–1973)

március 27, 2019 - 20:21

Barcson született, egy pécsi középiskola tanulója volt, de érettségit nem szerzett, mert Ady Endre népszerűsítése miatt kicsapták. 1931-től Budapesten szövőnőként dolgozott. Első írásai a Népszava, Magyar Hírlap, Új Idők lapjain jelentek meg, néha Borbás György vagy Kevély Mihály írói néven. Első regénye, A salakmosó 1934-ben jelent meg és elnyerte a Pantheon Kiadó Mikszáth-díját. Sikerei lehetővé tették, hogy otthagyja a gyári munkát és írásaiból éljen. Termékeny és népszerű író volt, a Világvárosi regények sorozatában megjelent könyvei különböző női sorsokat mutattak be.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Az osztrák nőmunkásmozgalom úttörője: Emma Adler (1858–1935)

március 24, 2017 - 23:41

Debrecenben született, a család néhány év múlva Bécsbe költözött. Anyanyelvén kívül tudott franciául, angolul, olaszul és oroszul, remek sportoló volt. Fiatalon bekapcsolódott a mozgalomba, rendkívül fontosnak tartotta a munkások művelődését, oktatását, és tevékenyen részt is vállalt benne.  20 éves korában házasodott össze Viktor Adlerrel, az osztrák szociáldemokrata párt alapítójával. Rendszeresen publikált cikkeket a Gleichheit-ben és az  Arbeiter Zeitung-ban, sokat foglalkozott a munkásnők kiszolgáltatottságával. Alapító tagja a Arbeiterinnenzeitung-nak (Munkásnők lapja).