Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52
Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában. Leírta benne, hogy a csillagok fő alkotóeleme a hidrogén (és a hélium), ám kollégája, Henry Norris Russell rábeszélte, hogy a végső verzióból hagyja ki ezt az általánosan elfogadott nézetekkel szembemenő részt - majd néhány évvel később ő maga a saját nevén publikálta. Csak a közelmúltban rehabilitálták Payne-Gaposchkint mint valódi felfedezőt. Az egyetemen folytatta kutatásait, előadásokat is tartott, de egyetemi tanári kinevezését csak 1956-ban kapta meg. Amerikai és európai egyetemek díszdoktora, tudományos egyesületek tagja volt. Több kitüntetése mellett 1977-ben megkapta a Henry Norris Russell Prize elismerést... 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maria Goeppert-Mayer Nobel-díjas lengyel származású amerikai fizikus (1906–1972)

június 27, 2017 - 20:32

Katowiceben született, Göttingenben járt egyetemre, ahol 1930-ban doktorált. 1931-ben férjével az Egyesült Államokba emigráltak, ahol Maria 1939-ig a Johns Hopkins University, 1939-től 1946-ig a Columbia University tanára volt. Az Argonne National Laboratory következett, majd 1960-tól a University of California, San Diego ahol tovább folytatta magfizikai kutatásait. 1963-ban Nobel díjat kapott, J. Hans D. Jensennel és Wigner Jenővel megosztva.

Henrietta Swan Leavitt amerikai csillagász (1868–1921)

december 27, 2017 - 00:28

1868. július 4-én született Lancesterben, egy lelkipásztor lányaként. Középiskolai évei alatt fokozatosan elvesztette a hallását.

A radcliffe-i középiskola befejezése után 1893-ban a Harvard College Observatory-ban kezdett dolgozni, ahol „emberi számítógép”-ként alkalmazták. Feladata az volt, hogy az obszervatórium által készített fotólemezeket katalogizálják, és a rajtuk található objektumokat fényesség szerinti osztályozzák.

(Erre a monoton, unalmas munkára kizárólag nőket vettek fel, képzettségükhöz viszonyítva rendkívül alacsony fizetésért.)

Dame Maria Matilda Ogilvie Gordon skót geológus, paleontológus (1864–1939)

április 29, 2017 - 15:18

Az első nő, akit a londoni egyetemen a tudományok doktorává avattak, és az első nő, aki a müncheni egyetemen PhD fokozatot szerzett. A XIX. század végének úttörő kutatója a tiroli Alpokban végzett feltáró munkákat, eredményeit német és angol tudományos lapokban publikálta, melyekkel komoly nevet szerzett a tudományos életben. Férje, Dr. John Gordon, a korszellemmel szöges ellentétben, tisztelte és támogatta munkáját. 1935-ben megkapta a Dame Commander of the Order of the British Empire címet és az Edinburgh-i egyetem díszdoktorává választotta.